Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
31 nem azonos azt jelenti, hogy ennek kiszolgáltatása nem bir azon hatásokkal, melyet a törvény az eredeti fuvarlevél kiszolgáltatásának az átvevő jogaira és a vasút kötelezettségére vonatkozólag tulajdonít. Az, hogy nem bir arakjegy jelentőségével, azt jelenti, hogy nem negotiabilis értékpapír és az árút nem helyettesíti. Ha tehát a fuvarlevél-másodlat sem rakjegy, sem eredeti fuvarlevél joggal kérdezhetjük, hogy mi kiállításának czélja, rendeltetése és fontossága? Directe feleletet erre a törvény nem ad, de a fuvarlevél-másodlat czélját megtalálhatjuk akkor, ha a fuvarozás közben való rendelkezési jogra vagyunk tekintettel. Eltekintve a rakjegy kiállításának esetétől, a miről már fentebb szóltam, a rendelkezési jog szempontjából négy különféle megoldási mód képzelhető: 1. a fuvarlevélben foglalt rendelkezés megváltozhatatlan - sága. Ezen rendszer tarthatatlan, mert az üzleti elet követelményeivel ellenkezik. Wehrmann (Eisenbahnfrachtgeschäft 69. 1.) azt állítja, hogy e rendszer részben érvénynyel bir Franczia- országban, de Duverdy (Traité du contrat de transport) e nézet helytelenségét kimutatta. 2. A svájezi 1875-iki törvény (15. 16. ez.) szerint a feladó csak akkor rendelkezhetik, ha a fuvarlevélben ez határozottan kifejezésre jut: a szokásos formula erre: «dass das Gut auf Rechnung und Gefahr des Absenders reise». Ha e clausulát nem használják, vagy ennek ellenkezőjét fejezik ki, úgy kizárólag az átvevő jogosult a rendelkezésre. Ezen systémát Eger túlságosan complicáltnak tartotta arra, hogy a b. e. mintájául szolgálhasson. 3. A franczia rendszer, mely a récepissé birtokát tartja a rendelkezési jog feltételének. E rendszert k. ívünknek a feladási vevényről szóló 404. §-a is figyelembe vette. 4. A b. e. és az új német k. t. (455. §.) rendszere szerint a feladó egyoldalúlag mindaddig rendelkezhetik az árú felett, mig a czimzett a fuvarlevelet átvette, vagy ennek (illetve az árúnak) kiadására keresetet indított. E mellett a kijelölt átvevő érdeke nem volna kellőleg megóva, mert daczára annak, hogy a fuvarozási szerződés tulajdonképen az ő javára köttetett meg, ebből eredő jogai a feladónak egyszerű utasítására, melylyel az árút más helyen vagy más átvevőnek rendeli kiadni, illusoriussá 31
