Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
и meghatározás szakértői szemle (dispache) által történik. Irányadó a rendeltetési hely értéke. A közös hajókár végleges megállapítása és felosztása előtt a hajós az azzal terhelt árút csak a hozzájárulási összegnek bírói letétbe helyezése esetén adhatja ki. A hajóösszeütközésnél a károkat azon hajótulajdonos viseli, kinek személyzetét vétkesség terheli.* A rakomány tulajdonosainak a kárát is ő köteles megtéríteni. A megőrzési (Bergung) és mentési díjakért, melyeknek nagyságát a megállapodás, vagy ennek hiányában a bírói mérlegelés határozza meg, az árúk tulajdonosai az árúk értékéig felelősek. Epúgy, mint a havaria tartozásokért a követelés biztosítására a törvényes zálogjog szolgál. A hajóhitelezők (kiváltságos hitelezők) közé tartoznak mindenekelőtt azok, kiknek nincs személyes követelési joga a hajótulajdonos ellen, és így eo ipso csakis a hajóból és fuvardíjból nyerhetnek kielégítést, továbbá azok, kiknek a törvényhozó közérdekből vagy a szolgálati viszonyból eredő követelések fejében a személyes követelési jogon felül még a hajó és fuvardíjra kiterjedő zálogjogot adott. A hajóhitelezők (kiváltságos hitelezők) felsorolása természetesen csak taxativ lehet; ennek ismertetését mellőzöm. A zálogjog, mint említettem, a hajóra és azon fuvarozási díjra vonatkozik, a mely fuvarozás alkalmával az illető követelés keletkezett. Ezen szabály alól kivétel csakis a hajólegénységnek a szolgálati viszonyból eredő követelései javára tétetik, melyekért a zálogjog bármily fuvardíjra fennáll. A hajóhitelezők jogainak rangsorozatát ezeknek viszonyát a többi zálogjoghoz és különösen a fuvarozásból, szállítmányozásból, bizományból származó zálogjogokhoz a törvény részletesen szabályozza. Az alapelv itt is az, hogy a később keletkezett zálogjog az előbb keletkezettet megelőzi. Ha azonban a hajóhitelező, kinek csakis a hajó és fuvardíj erejéig van követelési joga, más jogosult zálogjoga által megelőztetik, a követelésért a hajótulajdonos személyesen is felelőssé válik. A zálogjog árverés és eladás által szűnik meg; utóbbi esetben a hajóhitelezők a bíróság által * «Véletlen összeütközés esetében vagy ha a vétség egyik részről sem bizonyítható teljesen, mindegyik hajó viseli a maga kárát». Lásd idézett tvjav. 208. §-át. 24
