Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
25 meghallgatandók. A fuvardíjra vonatkozó zálogjog természetesen csak addig állhat fenn, a míg a fuvardíj még nincs kifizetve, vagy a míg összege a hajóparancsnok kezében van. Ha azonban a hajótulajdonos a fuvardíjat átvette, úgy a követelés ellene irányul azon összeg erejéig, mely a zálogjog által biztosított fuvardíj felosztása esetére az érdekeltnek jutott volna. Rövid elévülési határidő a belvizhaj ózásban époly szükséges, mint a tengeri hajózásnál, ezért a törvény a fuvarozó ellen sérülés, elveszés és szállítási késedelem miatt támasztott kártérítési követelés egy évi elévülési idején kívül még meghatározza, hogy szintén egy éven belül elévülnek a hajózási díjak (hid, canális, révdíjak)1 a hajó legénységének szolgálati viszonyból származó követelései a kormányos díjai (Lotzengelder) mentési díjak, a közös havamhoz való hozzájárulás, a hajós által törvényes hatáskörében kötött ügyletekből származó követelések és végül a fuvarozó fuvardíj és személyszállítási díjkövetelései. Megjegyzendő, hogy az egy évi elévülési idő csak azon évvégével kezdődik meg. melyben a követelése esedékessé vált.1 2 3 Ugyanazon indokok, a melyek a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozását általában meghonosították 8 kívánatossá teszik a belvizeken járó hajók lajstromozását is. A hajólajstrom az illle- tekee kereskedelmi törvényszék által vezetendő es a bejelentés kötelező. A bejelentés megtörténtét az ú. n. lajstromozási okirat (Schifl'sbrief) igazolja. A mint a kereskedelmi czégjegyzéknél, úgy a hajólajstromnál is kötelező a változások bejelentése és a törvényszék ezen kötelezettség teljesítésére rend büntetésekkel is szoríthatja a hajótulajdonost. A hajólajstromozás nagy fontossága a hajó elzálogosításánál valamint a végrehajtásnál tűnik ki. Az elzálogosítás a tulajdonos által kiállított okirat alapján történik, és ép oly jelleggel bír, mint az ingatlanra engedett zálogjog. így tehát a hajólajstrom folytán a zálogjog és végrehajtás tekintetében a hajó hasonló elbírálás alá kerül, mint az ingat1 L. 1897. IX. t.-cz. 11. §. 2 Ez megfelel a német polgári törvénykönyv azon intézkedésének, hogy a rövidebb elévülési idők csak az év végével veszik kezdetüket. (L. ugyanerre p. o. 1883: ХХУ. törvényünk 19. §-át.) A tengeri jogról szóló törvényjavaslat 345. §. ezen álláspontot nem acceptálta, 3 L. 1879: XYI. t.-cz. 25
