Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Imling Konrád: A polgári törvénykönyv tervezetéről [179., 1900]
4 rint édes kevés. Egy pár törvényünk kizárólag az anyagi magánjog egyes tárgyaival foglalkozik ugyan, (a végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetre szóló ajándékozások alaki kellékeiről 1876 : XVI. tcz., a kamatügy rendezéséről 1868 : XXL, 1877 : VIII., 1895 : XXXV. és XXXVI. tczikkek), oly tárgyakkal azonban, a melyeket egyenkint a szabályozás el- odázhatlan volta vetett a felszínre. Anyagi és alaki joganyagot elegyesen tárgyal a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvény (1877 : XX. tcz.), tárgyalja pedig úgy, hogy már régen sürgős a törvény revisiója vagy mással helyettesítése. Ezektől eltekintve, a törvényhozás tevékenysége az anyagi magánjog terén mindössze abból állott, hogy a legkülönbözőbb tárgyú törvényekbe sokszor ötletszemen és mellékesen, elvi álláspontok teljes hiányával és ezért egységes, összetartó gondolat nélkül, sőt nem ritkán homlokegyenes ellentmondásokkal, egyes magánjogi szabályokat szórt be. Mindezeknél sokkal fontosabbak — habár nem tartoznak a törvények közé — az országbírói értekezlet ideiglenes törvénykezési szabályai. De ezek meg hevenyészett, pongyola és anyagukat inkább csak érintő, mint kimerítő szerkesztősöknél fogva igen kevéssé alkalmasok arra, hogy az általános polgári törvénykönyv alkotórészeként recipiáltassanak. Ha a törvényhozás az anyagi magánjogot ekként mostoha elbánásban részesítette, annál több történt az általános polgári törvénykönyv megteremtésének czéljára az által, hogy az igazságügyi kormány egyes szakférfiakat megbízott azzal, hogy a törvénykönyv főrészeinek tervezeteit külön-külön kidolgozzák, és hogy ezek a tervezetek csakugyan elkészültek és a nyilvánosság elé kerültek. Ilyenek alakjában megvan az «általános rész» (kétszeresen is), a «házastársak személyes viszonyát egymáshoz és a házassági vagyonjogot» tárgyazó, a «gyámságról és gondnokságról», a «szülőkről és gyermekekről» szóló rész, a «dologi jog», a «kötelmi jog» és az «öröklési jog»; sőt az utóbbi az előadói tervezet stádiumát messze túlhaladta, szakértekezleten beható tárgyalás alá került és a tárgyalás útján megváltozott alakban mint törvényjavaslat az országgyűlés elé terjesztetett. A kérdéses tervezetek tartalmának és alakjának bírálásába 196
