Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
A kereskedelmi törvény revíziója. Az 1900. márczius 21-én folytatott vita [178., 1900]
17 A népek csaknem valamennyien bizonyos érdekkörökre oszlottak fel és minden egyes érdekkör magának vindikálja az államot, azt követelvén az államtól, hogy a törvényhozásban kiválólag ezen és ezen érdekkörre legyen kiváló tekintettel, az érdekkörök socialismusa napirenden van. A különbség a munkás soeialismusa és ezen érdekkörök socialismusa között csak abban áll, hogy a munkások csak azt kívánják az államtól, hogy segítse őket annyiban, hogy tisztességesen megélni tudjanak, a többi érdekkörök pedig már azt kívánják, hogy az állam őket a mások kárával meggazdagodni segítse. így van ez a kereskedők körében. így van az agrarsocialismusban is. Az agrarius állítja és tanítja, hogy a földbirtok az egyetlen államfentartó tényező, a kereskedők a kereskedelmet, az iparos az ipart tartja annak és egyik a másik rovására előnyöket követel. Ép azért, mert az ilyen érdekkörök jelszavaira hallgatni nem szabad és nem lehet, mikor törvényhozási munkáról van szó, hanem szem előtt tartanunk kell az összes érdekkörök harmonicus fejlődését, nem szabad sem az egyik, sem a másik jelszó után indulnunk. Ha reformálni akarunk, ha arról van szó, hogy irányelveket tűzzünk, a melyek szerint a társadalmi élet szabályozandó, akkor ne létezzék előttünk sem agrárius, sem más érdekkör, hanem az összeség érdeke, igénye. Ott, a hol bebizonyult, hogy a kereskedelem más tényezők rovására és kárára cselekedik, ott az egyén cselekvési képessége korlátozandó, de ott, a hol azt látjuk, hogy más tényezőknek szabad cselekvési joga, vagy a kereskedelmek lekötése megint a kereskedelemnek válnék kárára, ott teljes szabadságot kell engedni a kereskedői munkálkodásnak. E tekintetben pedig nézetem szerint szintén szemünk előtt lebeghet a kereskedelmi törvénynek és a kereskedelmi jognak egyetlen elve: a kereskedői tisztesség. Szabályozandó ez a kereskedelmi törvény, hogy a bírónak hatalmában, jogában legyen mindenütt megítélni, vájjon a kereskedő a tisztesség határán belül járt-e el, vagy nem. A keresk. törvény módosításánál a birói jog fejlesztésére fősúly fektetendő. (Éljenzés.) isi
