Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
A kereskedelmi törvény revíziója. Az 1900. márczius 21-én folytatott vita [178., 1900]
10 ban részesül. A kereskedőre és iparosra nézve pedig egyenesen csapás az, különösen követelései veszélyeztetése alkalmával, hogy erre kötelezett adósa bejegyezve nincs. Keresk. törvényünk e tekintetbeni rendelkezései értelmében a gyakorlat naponta azt mutatja, hogy a be nem jegyzett minőség rendszerint csak akkor tűnik ki, és csak akkor konstatáltatik, a midőn a különben bejegyzésre kötelezett fizetését beszünteti,avagy csődbe jut, tehát oly időben, a midőn pénzbírságok már mit sem használnak. Mindez határozottan baj a jóhiszemű forgalomra, és nagy baj akkor, ha megfontolni méltóztatik, hogy — statisztika hiányában hozzávetőleges számítás szerint Budapesten az erre kötelezett czégeknek legalább 35—40%-a, vidéken pedig 60—70%-a bejegyezve tényleg nincs. Különösen a keresk. minisztériumnak két évtized óta folyton kifejtett abbeli törekvése, hogy a czégbejegyzési kötelezettség a gyakorlatban meg- valósittassék, eddigelé — sajnos — eredményre nem vezetett. A keresk. törvény revisiója esetére tehát e tekintetben — még pedig a hazai viszonyok tekintetbevételével — különös intézkedések fognának szükségesek lenni, a mely intézkedéseknél német minták után annál kevésbbé indulhatunk, mert nálunk a kötelességtudás — sajnos — nincs úgy kifejlődve, mint Németországban, a hol a közönség fegyelmezve van a törvény rendelkezéseihez azonnal simulni. Ezzel kapcsolatosan nem hagyhatom említés nélkül azt a mindenesetre különös jelenséget, hogy: például még ma, midőn a keresk. törvény már majdnem negyedévszázad óta van gyakorlatban, annak több, igen jelentékeny rendelkezése iránt a judikatura még eddigelé sem tudott tisztába jönni. Hivatkozom e tekintetben a czégvezetők jogkörére. A törvény értelmében a czégvezetői minőség a czég- vezetőt a keresk. üzlet folytatásával járó, bíróság előtti és bíróságon kívüli minden ügyletre és jogcselekvényre feljogosítja, minden különös, a köztörvény szerint szükséges felhatalmazást pótol. Az iránt a gyakorlatban nincs kétség, hogy a czégvezető váltónyilatkozatokat joghatálylyal tehet, váltókat kibocsáthat, elfogadhat és forgathat. De az iránt már az újabb judikatura alapján kételyek merültek fel, hogy vájjon a czégvezető, mint olyan, jogosítva van-e kezességi okmányok aláírására. Én ismerek bírósági határozatokat, a melyek kimondják, hogy nem.. 174
