Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
okozott kár teljes megtérítését. De a mely törvény annyira óvatos az állam kártalanítási kötelezettségének elvállalásában, hogy bevallottan számol azzal az eshetőséggel is, a midőn a kártalanításra jogosult, kinek erre vonatkozó jogát a legfőbb bíróság megállapította, egynéhány koldus fillérrel fog végkielégíttetni: annak a törvénynek nincs jogczíme, sem szüksége arra, hogy egy aránylag bagatell teher elvállalása fejében megbontsa a birói elhatározás függetlenségét és felelőtlenségét. Hogy pedig a törvény intenciói szerint az állami kártalanítási kötelezettség mily távol áll a teljes kár megtérítésére vonatkozó kötelezettségtől, kitűnik a bttő perrendtartás tárgyalt fejezetének utolsó szakaszából. A hol a fiscus nagyobbmérvü meg- terheltetésének veszélye nem fenyeget, a törvényt azonnal megszállja a munificens szabadelvű ihlet, midőn kijelenti, hogy a mennyiben a kártalanításra való igény a kir. Curia által megállapíttatott és a valóságos kár az igazságügyi kormány által meghatározott kártalanítás összegét meghaladja, a letartóztatott vagy elitéit birói úton teljes kárpótlást követelhet attól, ki hamis váddal vagy hamis tanuzással vagy a bttő törvénykönyv X., avagy XLII. fejezetében tárgyalt hivatali bűncselekmények valamelyikével okozta az ártatlanul történt elitéltetést, illetőleg a prae- ventiv letartóztatást; a kártalanításra jogosult ebben az esetben kárpótlás helyett 2000 koronáig terjedhető sérelemdíjat követelhet, a melynek összegét a bíróság belátása szerint határozza meg. Ugyanazt a kimerítő kártérítési kötelezettséget, melyet a franczia és a német birodalmi törvényhozás közvetlenül az állam ellenében megállapítottak, a magyar bttő perrendtartás csak akkor ismeri el igazoltnak, ha a fiscus érdekeinek lehető kímélete által képviselt salus rei publicae a kártérítési kötelezettség súlyát nem érzi. Törjön bár le a teljes kártérítési felelősség súlya alatt az a vizsgálóbíró, ki hivatalbeli túlbuzgóságában egy börziánert a törvényes rendelkezések félreértése mellett akkor tartóztatott le, a midőn letartóztatása sok ezrekre rugó differenciális nyereségtől elütötte, legyen bár feledékenységének menthetetlen áldozata az a fegyházigazgató, ki egyik fegyencznek szabadulása napját' a scontróból felejtette: a magyar törvény nem akadályozza Shyllockot, hogy Antonio testéből egy darab húst szeljen, habár semmi kétség benne, hogy az operátió áldozatának elvérzésével 3* 35 163
