Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
88 tételadás feltételeit és tartalmát oly módon állapította meg, melynek embertelensége talán az egész müveit világ törvény- hozásaiban egymagában áll. Az ártatlanul vérpadra hurczoltnak szülője és édes gyermeke hiába kérik a kártalanításhoz való igény megállapításában nyilvánuló fokozott erkölcsi rehabilitátiót, annak világgá kürtölését, hogy az elitéit nem gyilkos, hanem becsületes ember volt, hiába követelik, hogy, mert a család támaszától, a kinek keresete gondtalan megélhetésüket és jövőjüket biztosította, egy igazságügyi tévedésből örökre megfosztattak, legalább megfelelő vagyoni kárpótlást nyerjenek, ha már nem áll az állam hatalmában, hogy a gyermeket szülőjének, az atyát gyermekeinek visszaadja: az állam minden igényüket kereken visszautasítja, ha csak nem igazolják, hogy a tőle kért kegyelemkenyér nélkül éhen vesznének. Csak, ha a tartásra, reászorultak, igényelhetnek az ártatlanul halálbüntetésre Ítélt szerencsétlennek még szerencsétlenebb hozzátartozói állami kártalanítást, melynek mértéke az elveszett tartást semmi esetre meg nem haladhatja. Mily szerencsés volt a szegény Jean Calas családja, hogy nem a magyar bttő perrendtartás hatálya alatt élt, mert különben családi javaikat soha sem látták volna többé és egy társadalomban, mely nyugodtan eltűri az 583. §-t, egy Voltaire sem akadt volna, a ki tekintélyét egy kerékbe törött egyszerű kalmárnak és családjának rehabilitátiójáért latba vesse. Tisztelt teljes-ülés ! Lenne bár a magyar bttő perrendtartás a legtökéletesebb alkotások egyike, egymagában a most méltatott 583. § elégséges alapot és okot szolgáltat a novelláris változtatás sürgetésére. Tudom, hogy az ártatlanul halálra ítéltek kártalanításának kérdése hál’ Isten nem tartozik az actuális napi kérdések közé; de azt a lehetetlen, monstruosus gondolatot, a mely a bttő perrendtartás 583. §-ába egészen megfoghatatlan módon befogad tatást nyert, a magyar Corpus Jurisban egy pillanatig sem szabadna megtűrni, mert megmaradása compromittálása egy nemes elvnek és compromittálása annak a művelődésnek, a mely a XX. század hajnalán elég merész volt kereken tagadásba vonni nem az államnak jogát polgárai életét venni, hanem az ártatlan fejvétel miatt tartozandó legkiterjedtebb elégtételadásra vonatkozó kötelezettségét. 106
