Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
A hat hónapi érvényesítési határidő a kártalanításra jogosult hozzátartozókra is kötelező oly értelemben, hogy ha a kártérítésre első sorban jogosult igénye megnyíltától számított hat hónapon belül igényét érvényesítette, de időközben elhalt, a hozzátartozók az eljárás folytatását kívánhatják; ha pedig a jogosult hat hónapon belül, a nélkül, hogy igényét érvényesítette volna, meghalt: a hozzátartozók az elhalálozás napjától számított hat hónap alatt kérhetik az eljárás megindítását. Halálbüntetés végrehajtása esetében a hat havi határidő a megszüntető határozat vagy felmentő ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó. A törvénynek gyakorlati alkalmazásában hatályosuló leggyengébb része az, a mely a kártalanítási eljárást, illetve a kártalanítási igény megállapítását szabályozza (584—587. §§-ok). A törvény a kártalanítási eljárásnak három fokozatát különbözteti meg más-más hatóságnak egymástól élesen elkülönített hatáskörével. Az első phasis a kártalanítás megállapítására szolgáló adatoknak hivatalból való — a törvény szavával élek — kinyomozása, melyre írásban vagy szóval előterjesztett kérelem folytán az a kir. törvényszék illetékes, mely az illető bűnügyben mint elsőfokú bíróság eljárt vagy a melynek területéhez az első fokban eljárt jbiróság tartozik. A nyomozás a contradictorius eljárás szabályainak mellőzésével foganatosíttatik, annak folyamán a jogosult nyilatkozattételi-e, a kir. ügyészség pedig indokolt vélemény nyilvánítására lesz felszólítva, tanuknak, szakértőknek eskü alatti kihallgatása történhetik és a nyomozás befejezése után a jogosult, ki a nyomozati iratokat megtekintheti és rólok másolatokat vehet, megjegyzéseit és kívánalmait 8 nap alatt írásban beadhatja vagy jegyzőkönyvbe mondhatja. Én ugyan abban a meggyőződéseién vagyok, hogy a hol jogok érvényesítéséről van szó, ott a contradictorius szóbeli eljárás mellőzése mindig indokolatlan és ha a bttö perrendtartás a kártalanítási igény megállapítása körül a bíróságnak csak némi discrétionarius hatáskört engedne, akkor a törvénynek határozott hibájául rónám fel a contradictorium mellőzését. Minthogy azonban — a mint arra korábban volt szerencsém ráutalni — a törvény azáltal, hogy oly módon állapítja meg a kártalanítási 29 157
