Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
23 lett az e fajta kártalanításokra reá fog illeni az az örök igazságu röpke mondat: du sublime au ridicule,' il n’y a qu’un pás. Arra való tekintettel, hogy a büntető elitéltetés eseteiben az állam obligatorius kártalanítási kötelezettsége a megengedettnél tágabb határok között állapíttatott meg, az 579. §-ban felsorolt kizáró okok ellen kifogást tenni alig lehet. A kártalanítás iránti igény, a törvény szerint — 580. § — kiterjed: megfelelő készpénzbeli kárjjótlásra, továbbá arra az összegre, a melyet az elitéit pénzbüntetés és bűnügyi költségek gyanánt fizetett, ama tárgyak értékére, a melyeket az 1878 : У. t.-cz. 61. §-a alapján tőle elkoboztak és annak a munkának tiszta jövedelmére, a melyet az elitéit a helytelenül megállapított szabadságvesztés büntetés tartama alatt kiérdemelt. Ezen fölül a kártalanítást megállapító határozat a hivatalos lapban, esetleg a bíróság székhelyén vagy ahhoz legközelebb eső helyen megjelenő hírlapok egyikében is, a bűnügyi átalány terhére közzé teendő és az elitéit illetőségének, valamint lakóhelyének helyi hatóságánál a hirdetmények számára rendelt helyen kifüggesztendő. A kártalanítás mértékének megállapításánál kerül próbára az állam kártalanítási kötelezettségét megállapító törvények szabadelvüsége. És a midőn azt látjuk, hogy a svéd törvény és a norvég büntető perrendtartás általában a vagyoni károsításért, a dán törvény a szenvedésért, a jogtalanságért és a vagyoni kárért, az osztrák, a franczia és a német birodalmi törvény az elszenvedett vagyonjogi kár erejéig állapítják meg az állam kártalanítási kötelezettségét, akkor azt találjuk, hogy a magyar jog az államra hárított obligatorius kártérítési kötelezettség terjedelme tekintetében messze mögötte áll a külföldi törvényhozásnak. Mert a lefizetett pénzbüntetés és bűnügyi költségek visszatérítése, az elkobzott tárgyak értékének megtérítése oly természetes következménye nemcsak az ártatlanság birói megállapításának, hanem az ab instancia történt felmentés tényének is, hogy azoknak az állami kártalanítás elemei között történt sorolása puszta pleonasmus. Marad e szerint — a büntető perrendtartás megállapította anyagi kártalanítás tartalmából — a megfelelő készpénzbeli kárpótlás és a szabadságvesztés büntetés tartama 151