Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]

23 lett az e fajta kártalanításokra reá fog illeni az az örök igazságu röpke mondat: du sublime au ridicule,' il n’y a qu’un pás. Arra való tekintettel, hogy a büntető elitéltetés eseteiben az állam obligatorius kártalanítási kötelezettsége a megengedettnél tágabb határok között állapíttatott meg, az 579. §-ban felsorolt kizáró okok ellen kifogást tenni alig lehet. A kártalanítás iránti igény, a törvény szerint — 580. § — kiterjed: megfelelő készpénzbeli kárjjótlásra, továbbá arra az összegre, a melyet az elitéit pénzbüntetés és bűnügyi költségek gyanánt fizetett, ama tárgyak értékére, a melyeket az 1878 : У. t.-cz. 61. §-a alapján tőle elkoboztak és annak a munkának tiszta jövedelmére, a melyet az elitéit a helytelenül megállapított szabadságvesztés büntetés tartama alatt kiérdemelt. Ezen fölül a kártalanítást megállapító határozat a hivatalos lapban, esetleg a bíróság székhelyén vagy ahhoz legközelebb eső helyen meg­jelenő hírlapok egyikében is, a bűnügyi átalány terhére közzé teendő és az elitéit illetőségének, valamint lakóhelyének helyi hatóságánál a hirdetmények számára rendelt helyen kifüg­gesztendő. A kártalanítás mértékének megállapításánál kerül próbára az állam kártalanítási kötelezettségét megállapító törvények szabadelvüsége. És a midőn azt látjuk, hogy a svéd törvény és a norvég büntető perrendtartás általában a vagyoni károsításért, a dán törvény a szenvedésért, a jogtalanságért és a vagyoni kárért, az osztrák, a franczia és a német birodalmi törvény az elszenvedett vagyonjogi kár erejéig állapítják meg az állam kár­talanítási kötelezettségét, akkor azt találjuk, hogy a magyar jog az államra hárított obligatorius kártérítési kötelezettség terje­delme tekintetében messze mögötte áll a külföldi törvényhozás­nak. Mert a lefizetett pénzbüntetés és bűnügyi költségek vissza­térítése, az elkobzott tárgyak értékének megtérítése oly termé­szetes következménye nemcsak az ártatlanság birói megállapí­tásának, hanem az ab instancia történt felmentés tényének is, hogy azoknak az állami kártalanítás elemei között történt sorolása puszta pleonasmus. Marad e szerint — a büntető perrendtartás megállapította anyagi kártalanítás tartalmából — a megfelelő készpénzbeli kárpótlás és a szabadságvesztés büntetés tartama 151

Next

/
Thumbnails
Contents