Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
22 Más alkalommal ugyané helyütt bővebben volt szerencsém indokolni azon álláspontomat, mely szerint akkor, a midőn az elszenvedi büntetésért járó állami kártalanítás megállapítása forog szóban, lehetetlen eltekinteni az ujrafelvételi eljárás során hozott felmentő ítélet indokaitól, attól az alaptól, a melyen a felmentés történt, és hogy akkor, a midőn arról van szó, hogy az állam ünnepélyesen megkövesse az alapperben elitéit, de az újított perben felmentett egyént, ártatlanul szenvedett büntetésről csakis az panaszkodhatik, ki a terhére rótt bűncselekményt vagy egyáltalában nem vagy olyan körülmények között követte el, melyek büntető jogi beszámíthatóságát kizárták. A legkevesebb óvatosság mellett is a kártalanítási igény elismerésének szempontjából különbséget kellett volna tenni az ártatlan és az elitéltetések többi nemei között, a mint pl. a norvég jury törvény azokban az esetekben, midőn a felmentés csak azért következett be, mert a tett büntethetősége a törvénynél fogva ki volt zárva, a bíróság discréti ójára bízza az ügynek körülményei szerint annak eldöntését, van-e kártalanításnak helye vagy sem ? Bármennyire dominálja is a modern állami és társadalmi életet a materialistikus irányzat, az emberi solidaritásnak a mennél nagyobb anyagi nyereség biztosításának ideáljával való azonosítása, a büntető igazságszolgáltatási tévedéseket speculationalis czélokra való kiaknázás tárgyaivá avatni még sem szabad. Az ab instancia való felmentés csak alakilag, érdemben nem pusztult ki a modern büntető perrendtartásokból. És ha be fog következni a büntető perrendtartás gyakorlati alkalmazása mellett, hogy az ujrafelvételi ítélettel felmentett egyénnek állami kártalanításhoz való igénye megállapíttatik,habár maga sem tagadta, hogy a terhére rótt betöréses lopást elkövette, a melyért azonban büntethető még sem volt, mert szolgálatadója elkésve tette meg ellene a feljelentést; hogy az ily, esetleg a bűntettesek albumában is megörökített internationalis haramiától az állam hivatalos lapjában bocsánatot fog kérni, mert őt elitélni merészkedett, habár a magáninditvány csak három hónap és egy nap után lett megtéve, vagy mert az alapperbeli tanuk elhalálozása folytán őt a nép szavában megnyilatkozó Isten szava ellenére is felmenteni kellett: akkor a valójában, érdem szerint ártatlanul történt elitéltetésért tartozandó állami kártalanítás mellső
