Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]

11 pontjából nem volt volna kötelezhető. Ártatlanul történt elitél­tetésről, ártatlanul szenvedett büntetésről azonban ily esetekben szó sem lehet akkor, a midőn az elitéit részére szolgáltatandó erkölcsi és anyagi ünnepélyes állami elégtételadás, az elitéltnek csorbulatlan jó hírnévbe való visszahelyeztetése, az a kérdés képezi vitának és döntésnek tárgyát: vájjon igényt tarthat-e az elitéit az állam nyilvános bocsánatkérésére ? Ne feledjük, hogy az állam által adandó kártalanítás a büntető perrendtartás ér­telmében nemcsak anyagi kárpótlásban, hanem egyúttal erkölcsi in integrum restitucióban is áll. A büntető perrendtartás indo­kai kiválóan doktrinairnek nevezik azt a felfogást, melyet már ezelőtt nyolcz évvel képviseltem a hazai szaksajtóban,'*' hogy t. i. a sértett indítványa nélkül megállapított büntetés nem te­kinthető ártatlanul elszenvedettnek; a doktrinairnek csúfolt fel­fogástól való iszony pedig oda vezetett, hogy olyanoknak állami kártalanításhoz való igénye is nyert a büntető perrendtartásban törvényes elismerést, kiket a közfelfogás, a nép szava minden­nek, csak a terhökre rótt, az elitéltetésük alapjául szolgált bün- cselekmenyek elkövetésében ártatlanoknak nem tekint. A kártalanításra való igény feltételeit a büntető perrend­tartás taxativ felsorolás útján állapítja meg úgy az előzetes le­tartóztatás és a vizsgálati fogság, mind a büntető bírósági el- itéltetés eseteire vonatkozólag és annak megállapítása körül: vájjon adott esetben kártalanításra vonatkozó igény fenforog-e vagy sem, a bírói discrétiót előre kizárja. A kimerítő felsorolás két irányban történt. Először megállapíttatott, mily föltételek alatt igényelhető az állami kártalanítás, azután felsoroltatnak azok a körülmények, melyek az általános föltételek fenforgása daczára a kártalanításra vonatkozó igényt kizárják. Ebben a te­kintetben a büntető perrendtartás szabadelvűsége az európai törvényhozások valamennyijét messze felülmúlja. Eltekintve az 1886. márczius 12-iki svéd törvénytől, a mely az ártatlanul történt letartóztatott vagy elitéit egyénnek állami kártalanítá­sát kegyelmi tény jellegevei ruházza föl, úgy az 1887. julius 1. norvég büntető perrendtartás (469—472. §§), mind az 1888. * «Az ártatlanul történt megbüntetés fogalommeghatározásálioz.» Ügyvédek Lapja, 1892. évi 8. szám. 139

Next

/
Thumbnails
Contents