Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
Iá április 5-iki dán, az 1892. márczius 16-iki osztrák, az 1895. június 8-iki franczia és az 1898. május 20-iki némefcbirodalmi törvény a kártalanítási igény megállapítása körül általánosságban tág teret engednek a bírói cognitio érvényesülésének. Büntető perrendtartásunk a kártalanítási igény feltételeit fixirozva a bíróságot annak koustatálására szorítja, hogy ama feltételek adott esetben fenforognak-e, vagy sem? És miután ezen feltételek oly módon állapíttattak meg, hogy a kártalanítási igény érvényesítése számára a képzelhető legtágabb terrainum lett rendelkezésre bocsátva: az ártatlanul bűnváailag üldözötteknek állami kártalanításhoz való igényének törvényben vató elismerése, ezen igény honorálásának in thesi kötelező biztosítása tekintetében a büntető perrendtartás minden állam törvényhozását megelőzi. Hogy ezzel a túlmunificens, hogy ne mondjam programmszerű theoreticus szabadelvüséggel szemben — a melylyel tapasztalat szerint közéletünk minden terén találkozunk, hogy annál fájóbban nélkülözzük a gyakorlati érvényesülésnek ugyancsak minden alkalmakor, — mennyiben váltja be Ígéretét a törvény, midőn már nem csupán a kártalanítási igény elvi biztosításáról, hanem ugyanazon igénynek honorálásáról van szó: erre kis idő múlva fogok visszatérni. A büntető perrendtartás 576. és 577. §§-ai következőképen rendelkeznek. 576. §.: Annak, a kit a bíróság a vád alól jogerősen felmentett vagy a ki irányában az eljárást jogerősen megszüntette, kártalanításra igénye van akkor, ha bíróság részéről elrendelt előzetes letartóztatást vagy vizsgálati fogságot oly cselekmény miatt állott ki 1., melyet nem ő követett el, 2. mely elkövetve egyáltalában nem volt, 3. melyet ő elkövetett ugyan, de a mely a törvény értelmében nem bűncselekmény. 577. §.: A kiállott előzetes letartóztatásért vagy vizsgálati fogságért nem igényelhet kártalanítást az : 1., a ki szökést kísérlett meg vagy megszökött, 2. a ki hamis önfeljelentést vagy hamis beismerő vallomást tett, 3. a ki a tett nyomait elsimítani, tanút vagy vádlott társat hamis vallomásra, szakértőt hamis vélemény adására bírni vagy a vallomástételtől, illetőleg a véleményadástól visszatartani törekedett. Azt hiszem, hogy az a rendelkezés, mely szerint csak a jogerős felmentő ítélet, illetve a jogerős megszüntető határozat i«)