Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
10 talmát nem tükrözteti vissza híven és megfelelőbb lett volna az osztrák törvény czime, mely «Entschädigung für ungerechtfertigt erfolgte Verurtheilung»-ról szól. Első pillanatra úgy tetszik, hogy az igazolatlanul, a törvény ellenére történt elitéltetés és az ártatlanul szenvedett büntetés közötti különböztetés puszta szőrszálhasogatás, mert a kit a fennálló törvények rendelkezéseinek ellenére ítéltek el, az ártatlanul szenvedett büntetést. A kérdésnek közelebbi megfigyelése ellenkező konklusiókra vezet. Köztudomás szerint a vádlott felmentése igen gyakran nem azonos ártatlanságának kinyilatkoztatásával vagy éppen annak bírói megállapításával, legkevésbbé azokban az esetekben, midőn a felmentés újrafelvétel alapján azért történt, mert a bűnösségnek megállapítására serkentő ténybeli mozzanatok az újrafelvé- teli eljárás során túlnyomólag megcsökkent hatályossággal, az alapperben döntő bizonyítékok már csak megfogyatkozott erővel érvényesülnek. Még jobban domborodik ki az ártatlanul és az alaki szempontból igazolatlanul történt elitéltetés közötti különbség akkor, ha valamely törvényhozás -— mint azt a magyar büntető törvények teszik — némely bűncselekmény tény- álladékának objectiv és subjectiv vonatkozásaiban való megállapításán kívül a bűnvádi eljárás megindítását, illetve a tett büntethetőségét hol általánosságban, hol bizonyos egyének közötti viszonylatban a bűncselekmény tényálladékától egészen különálló külső mozzanattól teszi függővé. Elég, ha reáutalok a magánvád rendszerére, a sértett fél feljelentésére üldözendő bűn- cselekvények elég tág körére. Senki sem állíthatja, hogy a cseled által szolgálatadója ellen elkövetett betöréses lopás, a növendéknek nevelője ellen elkövetett csalása csak akkor képeznek bűn- cselekményt, ha a szolgálatadó, a nevelő a feljelentést megtették. Minthogy azonban a büntető törvénykönyv rendelkezéseihez képest a szóban forgó lopás illetve csalás a sértett indítványa nélkül nem üldözhető, kétségtelen, hogy a jogos magánvád hiánya daczára történt elitéltetés a büntető törvény rendelkezéseit sértette, az ítélet folytán kiállott büntetés a fennálló jog ellenére lett a tettes ellen megállapítva és így az, habár kétségen kívüli megállapítást nyert, hogy bűntettet követett el, oly büntetést szenvedett, a melynek elszenvedésére a tételes jog szem138
