Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Szakolczay Árpád: A gyermekvédelem Magyarországon tekintettel az 1898. évi XXI. törvényczikkre [176., 1900]

ÜO

Ebből azonban csak 2Víj0/o pótadó lett kivetve, mihez hozzá adva a hét éven aluli gyermekek részére kihasítandó összeget, már ezen törvény rendelkezései szerint néhány százezer frt állna a létesítendő külön alap rendelkezésére.

Pedig ez az adóztatás egyáltalában nem nehezedik túlságosan az adózók vállaira. Hogy ad oculos demonstráljam ezen adóterhet, példakép felhozom, hogy pl. 250 frt egyenes adó után ezen pótadó jelenleg 6 frt 39 krt tesz ki.

Vajon ki remonstrálna ezen 6 frt 39 krnak, mely persze alacsonyabb egyenes adónál sokkal kisebb, ha ezen czímen ezen összegnek kétszeresét, háromszorosát fizetné. Hiszen ezer és ezer munkaerőnek megmentéséről, a személy- és vagyonbiztonság fokozásáról van szó, és a mellett azon összegek, melyek bár jóhiszeműen, jótékonyság czímén elharácsoltatnak, sokkal nagyobb összeget tesznek ki. A hagyatékokra kivetendő progressiv pótadó pedig megfelel az igazságnak és méltányosságnak. Azok, a kik ingyenesen jutnak javakhoz, csak megnyugvást találhatnak abban, ha kis részben részeltetik azokat, akik ezektől egészen meg vannak fosztva.

Nem tartozik a felolvasás keretébe, hogy részletezzem a rendelkezésre álló eszközöket.

Már az eddigiekből látható, hogy különösebb megterhel- tetés nélkül tetemes összegek állanának ezen országos alap czéljaira.

A gyermekvédelem intézkedései hivatalból történnek.

Ha a halálesetet felvevő közeg a haláleset felvételénél konstatálná, hogy ellátásra szoruló gyermekek vannak, a szükséges intézkedést megteszi. Hasonlóképp jár el az állam az esetben, ha a családfentartó fogságba jut vagy tartós betegségbe esik, vagy ha a szülők rosszakaratból vagy anyagi eszközök hij- ján a gyermekeket kellő ellátásban és nevelésben nem részesítik. Előbbi esetben a szülők tartásdij fizetésére kötelezendők és azonfelül bűnvádilag is iildöztetnek.

A csecsemők lelenczházakban gondoztatnak, lehetőleg az anya táplálása és gondozása mellett, a természetes apa a tartás díjait az állampénztárba beszolgáltatni köteles.

Hat éves korában a gyermek állami nevelő-intézetbe jut, a hol rendes iskoláztatásban részesül. Tehetségeihez képest főne