Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
25 vényt úgy alkalmazza, a hogy azt helyesen alkalmazandónak tartja. Tehát, a mire az alsófok kijelentette, hogy rendkívüli enyhítő körülmény, azt a Curia tényálladéki ismérvnek veheti és megfordítva. Ennek illustrálására lássunk egy példát. Az esküdtszék megállapította X. ellen a gyújtogatás bűntettét, de megállapította azt is, hogy mielőtt nagyobb kár okoztatott volna, a tűz a vádlott intézkedése folytán eloltatott. A bíróság ennek folytán a 374. §-a alapján felmentő Ítéletet hozott. A mellékkérdésre adott verdicttel meg lett állapítva, hogy a gyújtogatás folytán a ház tetejének egy része leégett. A közvádló semmiségi panaszszal él, a Curia a valóként megállapított tény alapján úgy találja, hogy a kár nagyobb volt; miután pedig ez a fogalom a gyújtogatás büntetlenségének (Büntetőtörvénykönyv 427. §.) egyik jogi ismérve, kétségtelen, hogy fenforog a BP. 385-ik §. c) pontjában meghatározott anyagi semmiségi ok. A Curia az ügy tanulmányozásából azt látja, hogy csak az az enyhítő körülmény állapítható meg, mely szerint a vádlott a tűz eloltása körül nagy szerepet vitt; ám de a jury már ezt valónak fogadta el, következéskép mi sem áll útjában annak, hogy nyomban ítéletet hozzon. Számtalan hasonló eset fordulhat elő, midőn az esküdt- biróság beszámíthatóságát vagy büntetlenségét kizáró ok alapján hozott felmentő ítéletet s a Curia azt helytelennek találván, mindig jogában lesz azt a tényt, a mit az alsófok beszámítást vagy büntetlenséget kizáró oknak vett, enyhítő körülményként felhasználni. Mert ismét hangsúlyozom, ha a Curia a valónak elfogadott tények alapján szabályszerű ítéletet hozhat: a törvénynek egy rendelkezése sem tiltja, hogy ezen körön belül a büntetés kimérésére alkalmas körülményeket is felhasználja. A törvény csak azt írja elő, hogy a Curia kizárólag az alsófok által valónak elfogadott tényeket használhatja fel, de abban már nem korlátozza, hogy azt miképen használja fel. A tisztelt felszólaló úr harmadik eventualitására igen röviden reflectálok. E szerint a Curia akkor is csak felmentő Ítéletet hozhat, ha a bíróság a vádlottat bűnösségre szóló verdict alapján ítélte el. Miért ? Erre nagybecsű előadásában semmi 1U5
