Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]

26 támpontot sem találunk. Itt még az az aggály sem forog fenn, hogy az enyhítő és súlyosító körülmények, ily névre keresztelve, nem állapíttattak meg, mert hiszen a bűnösségre szóló és sza- bályszerűleg szerkesztett Ítélet ezeket magába foglalja.-к És most, mielőtt az immár teljesen agyoncsépelt 437. §-ra vonatkozó fejtegetésemet a tisztelt teljes-ülés előtt, legalább a magam részéről, végleg befejezném; annak igazolására, hogy ezzel a nem valami érdekes thémával miért untattam két Ízben is a tisztelt hallgatóságot, kijelentem, hogy ezt tisztán azért tet­tem, hogy az irányadó körök figyelmét felhívjam arra, a mi — szerintem — ebben a hires 437. §-ban benne van. Ne méltóz- tassanak félre érteni. Ezt nem szatirikusán mondom; mert ma­gam részéről is szükségesnek tartom a jury hathatós ellenőrzését. Ha a szakbirák Ítéletét, kik pedig a jog alkalmazásában nőttek fel, s öregedtek meg, szükséges revisio alá engedni, s pedig anyagjogi szempontból kétfoku revisio alá s ha a ténymegállapí­tásukat is felülbiráltatjuk a kir. táblával, micsoda vak bizalom volna az, mely a juryt nem csak a tény, hanem a jogkérdésnek is végleg döntő urává tenné. Az elmélet terén leszámoltunk a 437. §-al; én azt állítom, hogy az eset körülményeihez képest, felmentő Ítélettel szemben büntető ítéletet hozhat a Curia; az igen tisztelt ellenfelem ezt kétségbe vonja. Ha súlyt helyezek arra, a mit már többször hangoz­tattam, hogy a Curiánál a perfelek egyenlősége nincs meg; s hogy a koronaügyész nagy tekintélyével, tudásával s hatalmával szemben áll a némaságra kárhoztatott vádlott; hogysem egy parányi mértékben is hozzájáruljak ehhez a siralmas küzdelem­hez, melyben előfordulhat, hogy nem mindig a hatalom mellett lesz az igazság: félretéve minden jogászi ambicziót, azt kívá­nom, hogy a Curia ne az én meggyőződésem ösvényén járjon, hanem kövesse azt az utat, a mit Fabiny curiai biró úr meg­jelölt. Az én álláspontom mellett szól a rideg jogszabály; az övé mellett a humanismus; s az bizonyos, hogy mindig ennek kell előljárni. 106

Next

/
Thumbnails
Contents