Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
21 hanem csakis a Btk. 92. § alkalmazása körűi fenforgó téves jogi felfogás képezheti az anyagi semmiségi oknak alapját.» Vájjon miben áll itt a jogi felfogás'? Csakis azoknak az elemeknek jogi méltatásában, melyek a 92. §-ban foglaltatnak, ez elemek pedig csak azok lehetnek, melyekre imént volt szerencsém utalni, t. i. hogy az enyhítő körülmények nyomatékosak-e,, számosak-e, s ha igen, ezekre tekintettel a minimális büntetési tétel súlyos-e vagy nem. Tehát joga van a Curiának az alsófok által valónak elfogadott tényeket a Btk. 92. §-ának szempontjából vizsgálni; s kijelenteni, hogy a megállapított körülmények sem nem számosak, sem nem nyomatékosak, tehát helytelenül alkalmazta az alsófok a 92. §-t s megfordítva, kijelentheti a Curia, hogy a fenforgó enyhítő körülmények nyomatékosak és számosak, tehát alkalmazni kell a 92. §-t. Az a kérdés azonban, hogy ez utóbbi esetben honnan veheti az enyhítő körülményeket ? Első sorban természetesen ama csoportból, melyre az alsófok kijelentette, hogy azok enyhítő körülmények. De keresheti-e azokat egyebütt is? Kétségtelenül igen; s pedig az ítéletben, mert csakis ott találhatók fel a valónak elfogadott tények. Igen ám, de joga van-e a Curiának valamely oly tényre azt mondani, hogy az enyhítő körülmény, a mit az alsófok nem vett annak; vagy megfordítva. Kétségtelenül, mert midőn törvényünk, eltérőleg a többi perjogoktól; a biró rendkívüli büntetés enyhítés jogát oly alakban helyezte a revisio ellenőrzése alá,, mint az a 385. §. 3. pontjában olvasható, ugyanakkor a következmények megfontolásával-e vagy a nélkül, nem kutatom, de tény, hogy implicite e joggal is felruházta a Curiát. Mert, midőn a 385. §. 3. pontja kimondja, hogy a 92. §. helytelen alkalmazása vagy nem alkalmazása anyagi semmiségi ok; s midőn a 437. §. első bekezdése általánosságban kijelenti, hogy a Curia köteles határozatát az alsófok által valóknak elfogadott tényekre alapítani, akkor feljogosította a Curiát arra, hogy bárminő legyen is az anyagi jogsértés, s bárminő legyen is a törvény helyes alkalmazása, a Curia köteles ugyan azon határok közt mozogni, mely határokat az alsófoku bíróság által valónak elfogadott tények állítanak föl, ámde ezen határon belől az anyagi törlői
