Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
19 (lésre pedig a büntethetőséget kizáró ok tárgyában megállapítják a tényeket s igy anyagi semmiségi ok szempontjából fennforognak a felülvizsgálat ténybeli feltételei. Miért nem hozhat tehát mégsem Ítéletet a Curia ? Van ennek a kérdésnek egy Achilles-sarka, a melyet a német jogi írók behatóan tárgyalnak, s melyet a tisztelt felszólaló is érintett irgyan, de oly mellékesen, hogy az előadásában egészen elmosódott, holott -— midőn ellenkező következtetést vont le abból a kiindulási pontból, mely az enyémmel közös — az egész előadásában ennek az argumentumnak kellett volna dominálni. Hangsúlyozom, hogy ez az érv nem új, azt a németek már alaposan megtárgyalták; s hogy én nem hivatkoztam reá, az azért történt, mert részletkérdés s főkép azért mellőztem, mert azt a tételt, hogy a Curia felmentő esküdtbirósági ítélettel szemben büntető ítéletet hozhat, elvileg meg nem dönti, csak az el- itélési esetek számát csökkentheti. Ez az érv a Büntetőtkvben gyökerezik, melynek 89-ik §-a igy szól: <i A büntetések kiszabásánál figyelembe veendők a bűnösség fokára befolyással biró súlyosító és enyhítő körülmények.» Már most, ha a bíróság akár a 358. §. 2. bekezdése esetében, akár a 374. §. 3. bekezdése esetében felmentő Ítéletet hoz, az ítéletben semmi oly körülményt nem állapoított meg, mely enyhítő vagy sulyositó körülmény, tehát a Curia a Btk. 89. §-a értelmében nem mérlegelhetvén azokat, büntető ítéletet sem hozhat. Ez elvileg igaz, ámde a gyakorlatban korántsem lesz a Curia mindig a büntetésre befolyással biró ténykörülményektől megfosztva. Nem tartom ugyan a vita keretébe valónak a külföldi jogforrásokat a vita keretébe bevonni, mert midőn a perrendtartást tárgyazó előadásokat napirendre tűztük, ezekben az előadásokban csakis a perrendtartás helyes értelmezését akarjuk elérni, mindazonáltal, miután az osztrák és német törvény a BP. 437. §-ának megalkotásánál előképül szolgált, méltóztatnak nekem megengedni, ha ezúttal e két törvényre röviden utalok. Előre bocsátom, hogy úgy az osztrák, mint a német törvény az anyagi semmiségi okok keretét szőkébbre vonta, 99 2*
