Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
20 mint azt BP.-unk tette; pláne a német törvény kijelenti, hogy a Reichsgericht az alsófoku ítélet megsemmisítésével csak akkor hozhat a törvénynek megfelelő, anyagjogilag helyes* Ítéletet, ha az eljárás megszüntetését vagy felmentést kell megállapítani, vagy ha absolut büntetés alkalmazandó, végül ha a revisionális bíróság a közvádló indítványának megfelelöleg a törvényben meghatározott legkisebb büntetést tartja alkalmazandónak. Látjuk a törvény technikájából, hogy itt az enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelése három esetben ki van zárva s arról csak akkor lehet szó, midőn a semmitőszék a minimumot tartja alkalmazandónak; itt is korlátozva van ebben, mert ily tartalmú ítéletet is csak akkor hozhat, ha a törvényben meghatározott legkisebb büntetést az ügyész indítványának megfelelöleg véli alkalmazandónak. A minimum megállapítása pedig kétségtelenül az enyhítő körülmények mérlegelésén alapszik. Jól jegyezzük meg, hogy itt nem az elsőfokban eljárt ügyésznek ott előterjesztett, hanem a Reichsgerichtnél előadott indítványa a mértékadó, tehát a revisionális biróság az elsőfok által megállapított tényeket mérlegeli s azok alapján állapítja meg, hogy az elsőfok által fixirozott tények enyhítő körülmények-e, s ha igen, azok indokolttá teszik-e a minimum kiszabását. Ha ezek mérlegelésénél, így szól a kiváló processuálista Schwarze : a Reichsgericht arról győződik meg, hogy oly körülmények, melyek eny- hitőkül jöhetnek számba s a minimum kiszabását indokolják, nem forognak fenn, nem hozhat ítéletet, hanem új eljárást rendel.'*1 Vájjon mit jelent ez a felfogás: nem kevesebbet, mint azt, hogy az enyhítő és súlyosító körülmény jogi fogalom, a mit a megállapított tényekre a semmitőszék alkalmaz, ha a tények az enyhítő körülmény fogalma alá esnek; ellenkező esetben pedig ha a megállapított tényekre tévesen alkalmazta az alsófok az enyhítő körülmény fogalmát, ezt az eljárást korrigálja. Ez a német törvény álláspontja, mely pedig sokkal szűkebb területre szorította a legfőbb bíróságnak a megsemmisítéssel egybekötött Ítélkezési jogát, mint azt a mi törvényünk tette. Az osztrák törvény már szélesebb jogkört ad a semmitő- széknek, mint a német, de azért még itt is szűkebb körben mo* Holtzendorff, Handbuch II. 318. 100
