Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
8 beszámítást vagy büntethetőséget kizáró okra nézve tévedett: akkor bizonyosan valamely lényeges körülményt nem ismert fel vagy mellőzött. A Curia tehát ily esetben megsemmisítheti ugyan az eljárást, maga azonban nem Ítélhet az ügyben, hanem csak új esküdtbiróság elé utasíthatja azt. Ez feltétlenül igy volna, ha a praemissa állana. Csakhogy ez rendszerint nem áll. Az esküdtszék igen is felismeri és nem mellőzi a beszámíthatóság vagy a büntethetőség megítélésének alapul szolgáló tényeket, de helytelen következtetést von le azokból. A pótkérdésbe fel vannak véve mind azok a tények, a melyek alapján meg lehet ítélni, hogy fenforog-e pld. a jogos védelem vagy az elmezavar, s az esküdtszék mégis bűnösnek mondja ki vádlottat, ezzel kijelentvén azt, hogy a megállapított tényeket nem tartja olyanoknak, a melyek a felmentéshez elegendők. Ezzel szemben tehát a Curia a 437. §-nak nem 5. vagy G., hanem 3. bek. alapján fog Ítélni, vagyis a büntető törvény megfelelő alkalmazásával maga Ítél az ügyben és igy elitéli a vádlottat, ha bírói meggyőződése szerint az anyagi büntető törvény helyes alkalmazása ezt hozza magával. Körülbelül hasonló módon okoskodik Doleschal Alfréd is,* a kit azért hagytam utoljára, mert ő az esküdtszékkel szemben, a melynek elvi ellensége, némileg külön álláspontot foglal el. Szerinte nem csak azért túlzottak a 437. §-ra vonatkozólag felmerült aggodalmak, mert a Curia alig jöhet abba a helyzetbe, hogy e §. alapján az esküdtbiróság által felmentett egyént elitélje — de túlzottak különösen azért, mert szerinte kívánatos, hogy a Curiát az esküdtszék verdiktjével szemben is a legkorlátlanabb felülvizsgálati jog megillesse. Doleschal szerint gyakorlati és igazságszolgáltatás-politikai szempontok szükségessé teszik a BP. 437. §-ának azt a magyarázatát, hogy a kir. Curiá- nak a törvény megfelelő alkalmazására vonatkozó hatásköre az esküdtbirósági eljárás egész terjedelmére hatályos legyen. Ha a büntető perrendtartás gondoskodott arról, hogy a kir. Curia felmenthesse vádlottat, a kit az esküdtbiróság elitéit: akkor Doleschal szerint arra is módot kellene nyújtania, hogy a büntető törvények rendelkezéseinek akkor is érvény szereztessék, ha az * Ügyvédek Lapja 1899. évfolyam 26—29. szám. 88
