Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
32 eljárásba, mint hazánkban. Ott a királyi bíráskodás gyors és hatalmas arányokban fejlődve már a XIII. században elhódította az igazságszolgáltatást a hűbéri bíráskodás elől. Vádlott «tisztázásánakк főeszközét, a perdöntő bajvívást a parlament már 1257-ben használaton kívül helyezte, Szent Lajos 1260-iki ordon- nance-ának első czikke pedig azt alakilag is eltörölte. A bizonyítás főeszköze ezentúl az enquéte, mely már azon az alapon áll, hogy az, ki vádat emel, vádját bizonyítani is tartozik. Magyarországon ellenben nem a bíró döntötte el a pert, hanem a felek. A biró csak azt állapítja meg, milyen cselekvénye- ket kell valamelyik félnek véghez vinni, hogy a biró őt, mint pernyertest a maga hatalmával támogassa. Ez az oka, hogy a magyar per «bizonyító eszközei» is nem mindig bizonyítékok, hanem alperes, vagy vádlott «tisztázza» magát azok által. Ez az oka, hogy, habár az ordaliák nálunk már a XlII-ik században megszűnnek, de a perdöntő bajvívás még Verbőczy idejében is megvolt, mikor azt Prancziaországban már régen megszüntették, s csak az 1492 : 37. t.-cz. törölte el azokat. A «tisztázás» tehát, mely felperest teszi a per urává, s a bizonyítást neki elengedi, egészen a XV. század végéig élt a magyar perjogban, bár mindig inkább elhaló életet. De az új felfogás korán tűnik fel nálunk is, mindig nagyobb erővel ostromolva a régit. Az «actore nihil probante, reus, si etiam nihil probasset, absolvitur», elve már a XII. században sem volt nálunk ismeretlen, természetesen a kánoni jog által terjesztve1 s felperes bizonyítási kötelezettsége még az u. n. «makacsság» esetén is,1 2 3 úgyszintén a bírói szemle, okmánybizonyítás, tanubizonyítás8 mind azt hirdetik, hogy a «tisztázás» principiuma már az Árpádok alatt erős támadásnak volt kitéve a bizonyítás principiuma részéről, legnagyobb erővel a bizonyítás elve mégis az inquisitio intézménye által hatott, mely mint már láttuk, a XIII. században, tehát Károly Róbert előtt létezett a magyar perjogban, de nagyobb fejlettségre a XIV. század végétől kezdve jutott.4 * Ilyen inquisitio csak Károly 1 Fejér Cod. Dip. II. 173. 2 Jogtörténelmem. 31tí. 3 U. o. 318. 4 L. erre nézve Hajnik Imre: A perdöntő és az előzetes tanubizonyítás a középkori magyar perjogban. Akad. Értekezések. VI. XII. sz_ 80
