Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
33 Bobért idejétől kezdve 1 használatos alperes érdekében is (communis inquisitio). Elébb csak felperesnek szolgált az, a felperes kérte azt az ügy rendes birájától, egy azon ügyben többször is, hogy ezáltal keresetének alapját már előzetesen megvesse. Itt már a bizonyítás elve uralkodik, nem a tisztázásé. De a tisztázás módjai: eskütársak, tisztító eskü, bajvívás az egész középkoron át éltek magyar jogéletünkben.1 2 Francziaországban tovább mentek. Ott az enquéte — inquisitio — az eljárásnak rendes formája lett, mely a tisztázást kiszorította, sőt hovatovább oda fejlődött, hova azt a magyar peres eljárás már nem követte. A parlament, s példájára a bailliage bírái is új szokást honosítottak meg, midőn a tanuk megidézése nélkül egyszerűen csak vallomásaik felolvasása alapján hoztak Ítéletet, mi csakhamar az «aprise» néven nevezett eljárási módra vezetett, mely az enquéte-től abban különbözött, hogy az enquéte- ben annak formaságai megtartása mellett a vádlott is jelen volt, kifogásolhatta a tanukat, állíthatott mentő tanukat stb., de az ajoráe-nél a biró a vádlott belevonása nélkül egyoldalulag és hivatalból járt el és hozott Ítéletet. Majd még tovább mennek, s a biró a felek bevonása nélkül, titkosan nyomoz, a vádiás helyét elfoglalja a denuntiatio, a fél megteszi panaszát, vagy denun- tiátióját, s aztán minden egyebet a bíróra bíz, ki ily módon a pernek urává lesz. Mikor pedig a titkos eljárás mellett a bizonyítókok hiányosságát a biró nagyon érezte, mert a tényeket szabatosan megállapítani lehetetlennek mutatkozott, a biró e bizonytalanság elől menekvést a vádlottól kicsikart vallomásban keresett, úgy kezdődött meg a kínzó vallatás, melytől a mi magyar rendszerünk tiszta maradt. A védelem joga abban áll, hogy a vádlott nem ítélhető el a panaszos egyoldalú kívánsága, vagy a biró önkénye szerint, hanem biztosítva van azon joga, hogy az igazságszolgáltató hatalom előtt váddal támadtatván meg, annak ellenállhasson s a támadást meghiúsíthassa. A védelem jogát a franczia büntető eljárás az által vélte 1 Legrégibb adatot erre Hajnik 1335-ből talált. 2 Minderre nézve 1. Hajnik i. m. Pesty Frigyes: Perdöntő baj- vívások története Magyarországon. 81 *>
