Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]

is helyt állhatott.1 Azonkívül mindkét eljárás ismeri a bűntényeknek hivatalból való üldözését, s közérdekű viszonyoknak felderítését. De a hivatali eljárás már igen különbözően fejlődött ki a két nemzetnél.

Nálunk a hivatalból való eljárás első nyomai íázent László és Könyves Kálmán idejébe nyúlnak vissza és a lopás bűntényének üldözésére irányulnak.1 2 A bírói hatalommal biró királyi kiküldött mindenkit kötelez, hogy a tolvajokat feljelentse. Az arany bulla ez inquisitiót a velejárt visszaélések miatt el akarta törülni (6. ez.), de nem szűnt az meg, csak alakot változtatott. A nádor és a király kiküldött bírái várföldek visszavétele, bitor- lott királyi jogok és jövedelmek helyreállítása, és rendi hovatartozást illető vitás kérdésekben nyomoznak, de utóbb hatalmaskodás, gyilkosság és országháborítás eseteiben is. A XIV. században ingadozik a szokás a tekintetben, mily esetekben tartozik a biró hivatalból eljárni, míg végre az 1486 : 48. és 55. czikk opás, latorság, emberölés, gyújtogatás, pénz-, okirat- és pecsét- hamisítás eseteit határozza meg olyan közbüntettekül, melyekben a biró köteles eljárni s a tetteseket elfogni, ha biztosítva nincs, hogy azok a nélkül is a biró elé fognak állíttatni.

A magyar eljárás ennél tovább nem ment, a franczia felfogás azonban eljutott a demmtiatióig és a közvádlóság intézményéig. Itt a szabad vádemelés jogát a XIII. században megtámadta a denuntiátio s végre is a denuntiátio utján való vádemelés teljes győzelemre jutott, s kiszorította a szabad vádemelést, a régi idők e nemes intézményét. Ott. a hol a titkos eljárás behozataláról szóltunk, láttuk, hogy ez újítás az egyházi bíróságoknál merült fel először, de a világi bíróságokban gyors követőkre talált. A szabad vádemelés rendszere, mely a közszabadságnak egy része, nehezen volt a feudális eszmékkel összeegyeztethető. E rendszer előföltétele: az öntudatra jutott közérdek, (mely mindenkinek saját érdeke is) állam, haza, közélet mind hiányoztak a hűbéri társadalomban. Mikép élhetett volna meg a szabad vámemelés rendszere a vazallitás, szolgaság, a hűbérurak függetlensége, s a társadalmat atomjaira felosztó individualitás

29

1 Zichy. Okrnt. I. 116.

2 L. Jogtörténelmem. 332. 1.

77