Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
30 mellett.* A magyar társadalomnak ettől különböző szervezkedése a denuntiatiónak nem engedett tért. A XIII. század közepe óta kezdenek Francziaországban működni azon «procurator» nevű egyének, kik feleknek a perben való képviseletét magukra vállalták. Ilyen procuratorokat a liü- bérurak is tartottak, hogy ezek megbízóiknak jövedelmeit és érdekeit védjék, a hol arra szükség van. 1267-ben már a királynak is van ilyen procuratora, s ha a bailli vagy sénéchal nem voltak elegendők, a királyt illető bírságokat és egyéb jövedelmeket adott esetekben a csonkulástól megóvni a procuratorok voltak hivatva, kiket szép Fülöp hivatali esküre kötelezett, s megtiltotta, hogy idegen ügyeket ellássanak. A XIV-ik század elején a procuratorok állását északon a király beszüntette, de 1355 óta a procuratorság nemcsak újra Francziaország egész területén életbe lép, hanem hivatali működésük is szabatosan körüliratik. Ezen szabályok értelmében a procurator tartozik üldözni a királyi ordonnance-okban büntetendőknek jelzett cselekvényeket még akkor is, ha a sértett fél annak üldözését nem kívánná; tartozik azonban más bűnesetek megtorlásáról is gondoskodni, s az általa megindított per költségeit akkor se tartozik viselni, ha az tényálladék hiányában szükölködőnek bizonyulna. Világos, hogy azon tiszt, kit ilyen hatáskör illet meg, már nem magán megbízottja a királynak, hanem valóságos közhivatalnok. így lett a király procuratora közhatósággá. Magyarországon Szent István II. könyvének XII. fejezetében találkozunk egy «defensor christianitatis» nevű királyi hatósági személyivel, kinek hivatása mindazokat, kik a püspök lelki halatmának makacsul ellenszegülnének, erőhatalommal is megtörni. De ezen defensor és a franczia procuratorok közt nagy a különbség, s még ez, távolról a procuratorokra emlékeztető hatóság se fordul elő többé jogforrásainkban ezen egyetlen helyen kívül. A későbbi magyar jog nem ismerte ez intézményt, mely épúgy mint a titkos feljelentés, az absolut hatalom talaján nőtt fel. A bizonyítás a panasztevőnek azon kötelessége, hogy a jogsértés miatt emelt vádját be is bizonyítsa a biró előtt. Volt idő, midőn a bizonyítást nem tartották szükségesnek. Az igazság* Hélie. I. Nr. 212. 78
