Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
1!» rokonság, vagy különbség a két nép igazságszolgáltatásában is szükségkép nyilatkozik s ott azonos, vagy különböző intézményeket fog létrehozni. A XIV. századbeli franczia és magyar alkotmányt egymással összehasonlitva a kettő közt sok hasonlóságot, de még több különbséget találunk. Rokon a két alkotmány egymással, mert úgy a magyar, mint a franczia társadalom a közgazdasági műveltségnek ugyanazon fokán áll. Földbirtok és fegyverviselés az ■ember megélhetésének két főforrása; a földnek birtokviszonyain •és a fegyveres szolgálatnak szervezetén alapul itt is, ott is az egyénnek nemcsak vagyoni és társadalmi állapota, hanem jogi képessége, és így jogi védelme is. De ezen rokonság, mely a jogi rend legalsó alapjait képező •emberi életviszonyokban mutatkozik, már nagy és lényeges különbségekre vezetett az életviszonyok továbbfejlődésében. A földbirtok eredete és a fegyverviselés szervezkedése más Franczia- ■ országban és más hazánkban. E különbség, melyet itt részletesebben ki nem fejthetek,1 szükségkép fejlesztette ki Franczia- országban a hűbériséget, hazánkban a nemesi birtokot és a nemesi rendet. A hűbériség a társadalmat a magánhatalom alapjain rendezte s ezzel homlokegyenest ellenkezik a magyar ■társadalomnak közjogi alapokon nyugvó természete. E nagy különbségből kifolyólag a magyar peres eljárásnak is szükségkép és lényegesen kellett különbözni a franczia peres eljárástól. Francziaországban a peres eljárás fő czélja áldozatul esett a magánhatalmi felfogásnak és jövedelemforrásává vált. A magyar bíró szintén jelentékeny jövedelmet bűzött a bíráskodásból a bírságok és vagyoni büntetések czimén, melyek a bírót illették. Mégis nagy a különbség a kettő közt. A birság ugyanis a törvény áltál engedett és szabályozott jövedelem,1 2 mely a bíró működését nem fosztotta meg közhatalmi jellegétől. Az 1435: 1. minden bírót esküre kötelez, s az eskü-minta, melyet az 1486 :75. ■előír, mindenkit meggyőzhet arról, hogy a bírói tiszt közhatósági functio. A bíró hatalmát nem önmagától bírja, hanem azt mint az állam által reá ruházott jogot az állam nevében gyako1 Bővebben foglalkozom e tárgygyal Magyar Jogtörténelmemben. 2 1351: 10.; 14-35: 3., 7.; 1498: 5.; 1464: 14.; 1492: 66. 4* 67
