Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
8 szóval a nálunk szokásos tisztségekkel találkozunk,1 s ez már maga is jelzi a különbséget a magyar és franczia egyházi bíróságok eljárása tekintetében. A mi papjaink is használnak egyházi büntetéseket, interdictum-okát,1 2 3 s országos szokás állapítja meg az egyháziaknak úri hatóságát jobbágyaik felett, de ez büntető ügyekre csak különös kiváltságkép terjedhetett, s a feleknek mindig meg volt a joga a tisztében hanyagul eljáró bíró ellen a királynál keresni jogorvoslatot,8 az egyházi büntetések alkalmazását pedig törvényeink tiltják,4 5 s ha azok még alkalmaztattak volna, a király parancsára fel kell azok alól menteni a sújtottakat.6 A privilegium canonis és fori mellett is világi vonatkozású ügyekben a papok is világi bíró előtt kötelesek perlekedni.6 A két forum az egyházi és világinak külön illetékességét a törvények egész sorozata igyekszik épen tartani,7 s a világi ügyek bírói megítélésétől a papságot eltiltják,8 sőt még az egyházi javak is, melyeket Francziaországban jellemzőleg «bien du Clergé», «droits du Di eu» neveztek, Magyarországon nem szűntek meg a korona javai maradni.9 De ha már a kánonjog alkalmazásában, tehát ott, a hol a két jog mint két testvér hasonlít egymásra, oly nagy a különbség a kettő között, e különbség még élesebbé válik, ha a források során tovább haladunk. A franczia peres eljárásnak további főforrása a királyi rendelet. Nehogy hosszadalmas legyek, csak a legnevezetesebbekre szorítkozom. Ilyen Szt. Lajosnak híres 1260-iki rendelete, mely a régi eljárásnak jelentékeny részét eltörölte, a nélkül, hogy helyébe újat alkotott volna. De csakhamar egymást érték 1 Fejér. VII., 285.; X. 5., 109. stb. *J Zichy Okm. II. 38.; III. 150. 3 Formulae solennes 514. 1. 4 1351: 1., 1480: 28. stb. 5 Formula- 369., 517. 1. 8 1351: 1. Hazai Okmánytár. VII. 351., 335. Zichy Окш. II. 201., III. 464., 604., 640. stb. 7 1405: 12., 1458: 9„ 1464: 17., 1492: 46., 1462: 3., 1471: 17. 8 1500: 33., 34. 9 L. Kosutány. Az egyházi javak tulajdonjogának alanyáról. Athenaeum 1897. évf. 56
