Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]

■9 azon rendeletek, melyek már positiv intézkedéseket is tartal­maznak. Ilyenek IV. Fulöpnek 1291., 1302., 1303., 1309., 1313., V. Fülöpnek 131G., 1317., 1320-iki rendeletéi. Majd az 1344-iki a párisi parlament eljárását, az 1363., 1364-iki ugyanazt sza­bályozza stb. Az 1446-iki már megkísérli a peres eljárás codi- ficatióját, melyet 1453-ban a montil-les-toursi követett, mely 125 czikkben az eljárásnak csaknem valamennyi kérdését fel­ölelte. Nálunk Magyarországon csak két királyi rendelet ismere­tes ezen korszakból. Károlynak a Corpus jurisban olvasható kamarai rendelete és Zsigmondnak 1435-iki hadszervezési ren­deleté. Se egyik, se a másik nem foglalkozik a peres eljárással. De ezeken kívül sem ismerek királyi rendeletet, mely azzal fog­lalkoznék. A mi perjogunk forrásai közt a királyi rendelet tehát nem szerepel. És ez sokkal mélyebbreható különbség, mint ta­lán első pillanatra látszik. E különbség ugyanis azt jelenti, hogy míg Francziaországban létezett egy magasabb hatalom, mely a peres eljárás jogát a maga akarata szerint irányította, addig nálunk e jog országos szokásból önként fejlődött ki és a nem­zeti szellem zavartalan munkáját külső beleavatkozás nem há­borította. Mert azon törvények is, melyek 1351-től egész Ver- bőczy Hármas könyvéig peres eljárásunknak, nem egy kérdését szabályozták, maga a nemzet összességének akaratnyilvánu- lásai, s így ugyanazon őserőnek munkái, mely őserő a szokás­jog létrejövetelében nyilvánul. De ezen kívül még van a franczia eljárásnak olyan forrása, melylyel a magyar nem bírt: a jogászi jog. Pierre Desfontaines, Beaumanoir, Bouteiller, de főkép Dubreuil ismeretes jogi müvei a nemzeti jogot nemcsak feljegyezték, hanem ez utóbbi azt fel is dolgozta tudományosan, úgy mint Verbőczy a mi szokásjogunkat. E könyv ép oly tekintélyben állott, mint ná­lunk a Tripartitum, valóságos codexe az a peres eljárásnak, melyhez csak a királyi szentesítés hiányzott, ebben is hasonlít­ván a mi Tripartitumunkhoz. A ki tudja, milyen hatással volt Verbőczy műve a magyar jog fejlődésére, az méltányolni fogja a különbséget is, melynek a XIV. század közepén már kifejlett jogászi joggal bíró franczia és az ilyennel még szűkölködő ma­gyar nemzeti jog közt szükségkép be kellett állania. 57

Next

/
Thumbnails
Contents