Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
7 jogra nemcsak felületesen, hanem nagy erővel és állandósággal hatott, ennek szükségképeni következménye az, hogy a két jogi rendszerben a közös anyának jellemző vonásai olyannyira felismerhetők, mint két testvérben. Mégis már e tekintetben is nagy a különbség a magyar és franczia peres eljárás közt, mert a francziára a kánonjog hasonlíthatatlanul intensivebb erővel hatott, mint a magyarra, miben a pápák avignoni tartózkodásának, a párisi egyetemnek, sőt magának a Parisban állandó székhelyhez kötött parlamentnek is jelentékeny része vala. A pápai udvar és az egyetem voltak ezen jogi műveltség góczpontjai, a magas egyházi itélőszékek, a parlament és a királyi kúria annak gyakorló terei. A római jognak új életre kelte, s ernyedetlen tanulmányozása még több erőt kölcsönzött az eszmeáramlatnak, mert még a kánonjog maga is a római jogtudósok által produkált eszmékből meritgetett. Mindez pedig azt eredményezte, hogy daczára Francziaország politikai széttagoltságának, daczára annak, hogy a magánjogban még mindig nagy különbség volt a «pays de droit écrit» és a «pays de droit coutumier» között, peres eljárás az egész franczia földön egy és ugyanaz vala.1 Gratian decretuma és Tankred Ordo judiciarius-а, nemcsak az egyházi, hanem a világi bíróságok gyakorlatára is elhatározó hatással volt. A magyar peres eljárást a kánonjog ilyen erősen nem érintette. Mi megtartottuk régi szokásainkat, melyen az idő, az erkölcsök, a törvények módosító befolyása érezhető ugyan, de a lüagyaros jelleg alapjában érintetlen s képes még magát a kánonjogot is sokban megmagyarosítani. Igaz ugyan, hogy nálunk is, mint Francziaországban, a pralatusok tulajdonképeni egyházi jurisdictiójukon kívül még széleskörű világi hatóságot is bírtak. De míg a franczia főpapság a maga itélőszékét a kánoni jog szellemében rendezte be (ott vannak az officialisok, assessor, sigillator, receptor actorum,, registrator, advocatusok, procuralorok, executor, nuncius, bedellus, apparitor 2 stb.), addig a magyar főpapok udvara magyar módra van berendezve, a prímás udvarában palatínussal, udvarbíróval, castellanussal, , 1 Glasson Bevue. 1881., 414. 1. 3 Guétat i. m. 460. 1. 55
