Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
6 A peres eljárás forrásai. A franczia peres eljárás úgy a mint az a XIV. században? élt, különféle ható okokból fejlődött ki. German és feudális életviszonyok s az azokból fakadt gondolkodás annak legalsó alapja.. Ez pedig nemcsak Francziaország tulajdonképeni területén belül számos külön eredetű nép szokásaiból fakadt, hanem a franczia földön kívül élt népek eszmeköréből is sokat kölcsönzött. Úgy,, hogy ha ezen eljárást ismerni akarjuk, a szomszéd népek jogi műveltségét semmikép se hagyhatjuk figyelmen kívül. így a sáli) frankok jogát sokkal hívebben találjuk fel Normandiában, mint a hajdani Gallia egyéb vidékein, s innen a normán jog közvetítésével az angol jog fejlődésére gyakorolt az nem kis befolyást, hogy a csatornán át ismét visszajőve, a szárazföldi Európában, okozzon jelentékeny visszahatást. A XIV. században (mely bennünket Verbőczy állításánál fogva legjobban érdekel) ezen eredetében oly igen sokféle jognak összeolvadása — legalább az eljárás terén — már nevezetes haladást tett, úgy, hogy Glasson> a franczia akadémia által koszorúzott munkájában Glanville, Bracton és Britton nyomán megállapíthatta azt a jogtörténelmi, tényt, hogy az angol és franczia peres eljárás a hűbéri korszakban nem tüntet fel érezhető különbségeket. Ezen hübérkori peres eljárás, s annak a XIV. században érezhető fejlődése lesz tehát jelen tanulmányom alapja, nem úgy a mint az Angliában a maga tisztaságában megmaradt, hanem úgy, a mint az Francziaország ban a kánonjognak és a királyi tekintélynek: kettős befolyása mellett átalakult és tovább fejlődött. Mert ha Károly Bobért királyunk idején e jog hazai jogunkra csakugyan, hatott, ez nem tengerentúli, hanem szárazföldi alakjában hathatott úgy, a mint azt Verbőczy is állítja. Ezen jog és magyar jogunk között források tekintetében, van hasonlóság, de még nagyobb a különbség. Bokontermészetű a két jogi rendszer annyiban, hogy úgy a franczia, mint a magyar a kánonjogból, tehát közös forrásból, merített. Miután pedig a kánonjog úgy az egyik, mint a másik; 54 II.
