Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi codificatio [163., 1899]
T. teljes-ülés ! Előadásom ezíme nem fejezi ki teljesen azt, hogy mi lesz annak tartalma. Épen azért kötelességemnek tartom Önökkel szemben, a kik oly kegyesek voltak megjelenésükkel megtisztelni, mindenek előtt körvonalozni előadásomnak tartalmát és czélját, egyúttal pedig megalkotni azt a keretet, a melyben előadásomnak, tekintettel a rendelkezésemre álló időre egyrészről, az Önök szives türelmére másrészről, mozognia kell. Szólni akarok az 1848 előtti Corpus Juris Hungarici magánjogi tartalmáról, arról, hogy e Corpus Juris eddigi kiadásaiban foglalt 5070 törvénynek magánjogi tartalmából mit lehet értékesíteni a most folyamatban lévő magánjogi codificatio szempontjából és melyek azon törvények, melyek ebből a szempontból vizsgálva, egyáltalában figyelembe nem jönnek ? A mi pedig előadásom keretét és terjedelmét illeti, az említettem szempontokból kénytelen vagyok a Corp. Jur. Hung, szoros törvény-tartalmára szorítkozni, mert méltóztatik tudni, — így tanultuk mindannyian boldogult Wenzel professor magánjogi kézikönyvéből -— hogy a Corp. Jur. Hung, tartalma kétféle, ú. m. törvények és egyebek. Ezek az «egyebek», milyenek pl. a Mária Terézia-féle katonai szolgálati szabályzat, a tárnokjogi czikkek, biographikus adatok, chronologikus jegyzékek, a római és egyházjogból merített jogi közmondások stb., a dolog természeténél fogva nem képezhetik előadásom tárgyát. Mellőznöm kellett Werbőczy hármaskönyvének kimerítő ismertetését is, nemcsak a rendelkezésemre álló időre való tekintettel, de főleg azért, mert a Tripartitumot egy nálamnál hivatottabb, a magyar jogtudomány pótolhatatlan kárára korán elhúnyt jogtudósunk: Dell’ Adami Eezső ismertette volt ezen egyesületben tizennégy 1* I. 25
