Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
18 rint czélszerű volna, ha a joggyakorlat is ezt az irányt fogadná el, mert alig képzelhető, hogy az elnök mellett lévő két biró az elnök határozatát megváltoztatná, s így több a garantia abban, ha a felfolyamodást a felsőbb fokú bíróság vizsgálja felül. Ha a kir. ítélő tábla előtt tartott főtárgyaláson hoz az elnök oly végzést, mely felfolyamodással megtámadható, azt a 378. §. 3. bekezdése szerint a kúria vizsgálja felül. Mi történik, ha a kúrián tartott tárgyaláson szab ki a tanácselnök rendbírságot ? Ez esetben — a mi alig fog előfordulni — a határozat nem lesz perorvoslattal megtámadható. Ebben meg is nyugodhatunk, mert ha szabály az, hogy a törvényszék elnökének határozatai — a 297. §-ban foglalt esettől eltekintve — nem támadhatók meg perorvoslattal, nem kell félnünk, hogy a jogrend megzavarásával jár az, ha a kúria tanácselnökének rendbírságot megállapító határozatait felfolyamodással megtámadni nem lehet. 5. A felfolyamodás alakszerűségére nézve a törvény előírja, hogy: «a felfolyamodásra vonatkozó nyilatkozatok Írásban vagy jegyzőkönyvbe mondással tehetők». (378. §. 4. bekezdés.) A 378. §. 6. és 7. bekezdéséből kitűnik, hogy a felfolyamodás — habár rendszerint egy perjogi cselekmény — mindaz- által az a törvényes határidőn belül két részre is osztható, s pedig akkép, hogy először történik a felfolyamodás bejelentése, azután következik az indokolás benyújtása; ez leginkább akkor fordul elő, ha a határozat nem kézbesítés, hanem kihirdetés útján közöltetik. Bármikép közöltessék is a határozat, t. i. írásban vagy kihirdetés útján, s bármikép terjesztessék is elő a felfolyamodás, t. i. a bejelentéssel egyszerre nyujtassék is be az indokolás, vagy attól elkülönítve: minden esetre áll a BP. 378. §-ának imént idézett rendelkezése, mely szerint a felfolyamodásra vonatkozó nyilatkozatok, tehát úgy a bejelentés, mint az indokolás, írásban vagy jegyzőkönyvbe mondással tehetők. A felfolyamodás határidejére nézve különbséget kell tenni a szerint, a mint a végzést a) kihirdetés vagy b) kézbesítés útján közölték. ad. a) Az előbbi esetben a felfolyamodást a kihirdetéskor azonnal be kell jelenteni. Indokolását pedig vagy a bejelentés240
