Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
8 vényszék hatáskörébe utalt ügyekben pedig a kir. ítélő tábla. Végül a semmiségi panaszt, bármely bíróság Ítélete ellen használták is: a kúria bírálja felül. Felebbezéssel megtámadható az Ítélet bármely szempontból, tehát úgy a bizonyítás, mint az alaki s anyagi törvény helytelen alkalmazása szempontjából. Ellenben a semmiségi panasz csak semmiségi okokból használható. A felebbezés felülvizsgálatánál a kir. ítélő tábla — amennyiben a felebbezés erre is kiterjed — a bizonyítás kérdését is felülbírálja, ellenben a kúria köteles határozatát az alsóbb fokú bíróság által valóknak elfogadott tényekre alapítani. A felfolyamodást a felsőbb fokú bíróság mindig zárt ülésben intézi el, a mi természetes, mert a felfolyamodás csak végzés, vagyis oly határozat ellen használható, melyet nem a szóbeliség s közvetlenség elve szerint megtartott főtárgyaláson, hanem az előzetes eljárás folyamán hoztak. A felebbezés tárgyában a kir. törvényszék, mint másodfokú bíróság tanácsülésben vagy felebbviteli főtárgyaláson határoz; (550, 551. §§.) ugyanily módon jár el a kir. Ítélő tábla is a törvényszéktől felebbvitt ügyekben, azzal a különbséggel, hogy a kir. ítélő tábla még bizonyos — alárendelt jelentőségű esetekben— ülésen kívül is intézkedhetik. (398. §.) A kúria szintén három féle módozat szerint jár el, mint a kir. Ítélő tábla, azzal a különbséggel, hogy a törvény a kúria érdemleges eljárását nem felebbviteli főtárgyalásnak, hanem egyszerűen tárgyalásnak nevezi. Meg vagyok róla győződve, hogy a perorvoslat rendszerét főképen azért tartják szövevényesnek, mert ily sokféle elintézési módról rendelkezik a törvény. Ha azonban a törvény rendszerét ismerjük, igen egyszerű szabályt állíthatunk fel arra nézve, hogy mikor tartozik az elintézés az egyik s mikor a másik kategóriába. Abból kell kiindulnunk, hogy a kir. ítélő tábla Ítélethozatalra kellőleg előkészítettnek tartja-e az ügyet vagy nem.Igenlő esetben az ügyet felebbviteli főtárgyalásra utasítja, ellenkező esetben pedig azt — az eset körülményeihez képest — tanácsülésben intézi el; vagy a referens s az elnök a szükséges intézkedést; ülésen kívül teszik meg. Egyetlen eset van, midőn a kir. 230