Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Reichard Zsigmond: A bűncselekvények osztályozása kriminologikus szempontból [169., 1900]
14 typust fogjuk fel. A míg a bűntett elkövetőjének typusa az általános lelki abnormitas, addig a kihágás elkövetőjének typusa az oly lelkűiét, a mely a normálistól csak bizonyos vonásokban tér el, t. i. abban, hogy a fegyelmezettségnek vagy az erkölcsi érzésnek az átlagosnál kisebb mértékével bir. A bűntetteseknek ezt az osztályát aligha érdemes külön typusnak tekinteni, mert ezek a normalis lelkülettől csak másodrangú vonásokban térnek el. Ugyané felfogásból következik a felelet arra a kérdésre is, a melyet Liszt úgy formuláz, hogy vajon a kihágásokra is álljon-e az az elv, hogy nem a tettet, hanem a tettest kell büntetni. A kérdésnek e formulázása nem egészen helyes, mert hisz a helyes büntetőjogi rendszerben mindenféle bűncselekmény elkövetése esetén áll az, hogy a tettest és nem a tettet kell büntetni, és így e szempontból a kihágások és egyéb bűncselek- vények közt különbséget tenni nem lehet. Azonban, ha a Liszt kérdését visszavezetjük arra, a mit az tulajdonkép jelent, hogy t. i. a büntetés mértéke ne a tett súlya, hanem a tettes egyéni veszélyessége alapján szabassék ki, akkor világossá válik, hogy ez elvnek a bűntettekre igen, de a kihágásokra való alkalmazása nincs helyén. A kihágások közé épen azokat a cselekvéseket soroltuk, a melyek nem keltenek gyanút abban az irányban, hogy az elkövető állandóan veszélyes a társadalomra nézve. A míg tehát a bűntettesekkel szemben az államnak a tettes ellen kell védekezni, mert a tettes állandóan veszélyes, addig a kihágásokkal szemben elégséges, ha az állam a tettel szemben védekezik, mert a tettes természete a veszélyességet nem hordja magában. Látjuk tehát, hogy az itt kifejtett osztályozás alapján feleletet lehet adni azokra a kérdésekre, a melyeket Liszt nyitva hagyott, és pedig épen abban az irányban, a melyben Liszt a kérdéseket feltette. Azonban látjuk egyszersmind, hogy a feleleteket csak annak feltételezése mellett adhatjuk meg, ha a kihágások alatt nem a mai büntetőrendszer értelmében vett kihágásokat értjük, hanem a kihágásokat és a bűntetteket egymástól a fenti felfogás szerint különítjük el. Ha a kihágások alatt nem a fentkifejtett fogalmat értjük, hanem azt a fogalmat, a mely a kihágások mai felfogásának 216
