Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Reichard Zsigmond: A bűncselekvények osztályozása kriminologikus szempontból [169., 1900]

13 hez arányosan lehet-e kiszabni? Én azt hiszem, — nem, ellen­tétben azzal, a mit általában a bűntettekre és vétségekre vonat­kozólag gondolnak. A visszaesőkre vonatkozólag szükségesnek találjuk egy hatá­rozatlan tartamú fogház-büntetés alkalmazását. Szükséges-e ez a kihágásokra vonatkozólag is ? Én azt hiszem — nem. Vájjon a Bertillon-rendszer alkalmazásba vétetik-e ? Vájjon a kihágásokra vonatkozólag ugyanazon eljárási szabályokat lehet-e alkalmazni, mint a többi delictumokra vonatkozólag ? Mindezen pontoknak megvizsgálása hasznos lehet a crite- rium megvizsgálásánál. De azt is fogják kérdezni, vájjon a delictumok két neme között nincsen-e mélyebb különbség, mint a quantitás egyszerű kérdése? Talán megtaláljuk azt a delinquens lélektanában. Vájjon megvan-e e tekintetben a bűntettes typus ? Azt mondták, hogy a bűntettest és nem a bűntettet kell büntetni. Vájjon kell-e ezt itt is mondanunk? Én azt hiszem, hogy szükséges volna a napirend mindezen pontjainak vizs­gálatát a legközelebbi congressusnak fenhagyni.» Liszt nézeteit két okból közöltem szószerint. Először azért, mivel azt hiszem, hogy az a felfogás, mely az ő előadásán átvonúl, alapján megegyez a jelen értekezés felfogásával, és másodszor azért, mivel a jelen fejtegetések nézetem szerint feleletet adnak a Liszt által nyitva hagyott kérdésekre is. Azt a kérdést, a mit Liszt úgy vet fel, hogy a kihágások és az egyéb büncselekvények közt egyszerű quantitativ különb­ség van-e, vagy inkább a tettes psychicumában forog fenn a különbség, az utóbbi értelemben kell megoldanunk. Nem egy­szerű quantitativ különbség van a kihágások és a bűntettek közt, hanem az a különbség, hogy a kihágások elkövetője lel- kületénél fogva nem állandóan veszélyes egyén, a bűntett elkövetője pedig igen. Ebből önkényt következik a válasz arra a kérdésre is, hogy a kihágások elkövetője is a bűnös typushoz tartozik-e. A kihágások elkövetője nem tartozik a bűnös typus­hoz abban az értelemben, a melyben a bűnös typust mint egy a normalis embertől egész lelkületére nézve eltérő abnormis 215

Next

/
Thumbnails
Contents