Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
11 után.a terhelt és esetleg védője előadják a védelmet, ezt pedig nyomban követi az Ítélet meghozása és kihirdetése. 5. Az ítélet kihirdetését csak nagy terjedelmű vagy elvi jelentőségi ügyben lehet 24 órára elhalasztani; a kihirdetett ítéletet pedig lehetőleg azonnal, de legkésőbb 24 óra alatt írásba kell foglalni. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyv itélethozás előtt mindig elkészítendő s a biró által átvizsgálandó és aláírandó. Ez mind igen egyszerűnek látszik, sőt valóban egyszerű is. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy ennél az egyszerű tárgyalásnál, a XVIII. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni: akkor a kép mégis egy kissé bonyolódottabbá válik. A járásbirósági tárgyalás ily módon, a kevésbbé avatott biró kezében, könnyen kivetkőzhetik a törvény által contemplált egyszerűségéből, s különböző perjogi bonyodalmak és controversiák küzdőterévé lehet. Az ügynek I. fokú elintézése után következik a harmadik perszak: a felülvizsgálati eljárás. Perorvoslattal nem csak az ítélet, hanem a végzés is megtámadható és pedig az utóbbi felfolyamodással. Ezt azonban most annál inkább mellőzhetem, mert mindaz, a mit Vargha Eerencz e helyen a felfolyamodásról általában elmondott: a járásbíróság előtti eljárásban is áll. Én tehát ezúttal csak a járásbirósági ügyek érdemleges felülvizsgálatának ismertetésére szorítkozom. Az első kérdés az, hogy minő perorvoslat használható a járásbíróság Ítélete ellen, s melyik a felülvizsgálatra hivatott II. fokú bíróság. A járásbiróság ítéletét a törvényszék vizsgálja felül, — rendes perorvoslat gyanánt pedig az ítélet ellen csak a felebbezés van megengedve. Pelebbezéssel azonban az Ítéletnek úgy rendelkező része, valamint indokolása megtámadható, e mellett pedig felebbezéssel lehet élni a tárgyaláskor s az itélethozásnál felmerült semmiségi ok miatt is. A járásbiróság ítélete ellen tehát úgyszólván korlátlan a felebbezés. Csupán egy korlátot állít fel a törvény. E korlát a büntetés kiszabására vonatkozik, és abban áll, hogy a vádlott nem élhet felebbezéssel, csupán a büntetéskiszabás miatt, ha őt a járásbiróság ötven koronát meg nem haladó pénzbüntetésre Ítélte, a vádló pedig a büntetés súlyosbítása végett csak akkor 173
