Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
12 felebbezhet, ha a járásbíróság a btk. 92. vagy a ktk. 21. §-át alkalmazta (547. §). Ez, a mint látjuk, csekély korlátozás, és így felebbezés útján csaknem valamennyi ügy a törvényszék felülvizsgálata alá kerülhet. A törvényszék ez ügyekben körülbelül úgy jár el, mint a kir. tábla a hozzá felebbezett törvényszéki ügyekben. A különbség csak az, hogy a törvényszék ülésen kívül semmit sem intézhet el, hanem minden ügyben vagy tanácsülésen, vagy felebb- viteli tárgyaláson határoz. Tanácsülésen rendszerint csak az előleges és az alaki kérdéseket dönti el. Kivételesen azonban a dolog érdemében is ítélhet, ha a felebbezést csak a büntetés kiszabása, a magánjogi igény vagy a bűnügyi költség tárgyában használták. A törvényszék tehát, mint II. fokú bíróság, több ügyet intézhet el tanácsülésen mint a kir. tábla, mert a kir. tábla a büntetés kiszabása miatt használt felebbezés esetében csak főtárgyaláson határozhat. A mely ügyeket a törvényszék tanácsülésen el nem intézhet: azokat felebbviteli tárgyalásra utasítja. A felebbviteli tárgyalás azonban ismét különböző lesz a szerint, a mint a törvényszék a bizonyítékok ismétlését rendelte el, vagy a bizonyítás felvétele nélkül tárgyal. Utóbbi esetben az ügy előadása, némely iratok felolvasása és esetleg a felek szóváltásai után hozza meg ítéletét a törvényszék, míg abban az esetben, ha a bizonyítás ismétlését vagy a bizonyítékek részleges felvételét rendelte el: tárgyalása ép olyan lesz, mint a minő a rendes törvényszéki fötárgyalás. A törvényszék II. fokú ítélete ellen csak semmiségi panasznak van helye a kir. Curiához. Ez azonban már egészen szűk korlátok közé van szorítva. Az egyik korlát az, hogy semmiségi panaszszal csak szabadságvesztéssel büntetendő vétség esetében lehet élni, ellenben a kihágás vagy csak pénzbüntetéssel büntetendő vétség miatt folyó ügyben a törvényszék ítélete ellen perorvoslat nem használható. A másik korlátozás az, hogy semmiségi panasznak csak az anyagi büntetőtörvény nem helyes alkalmazása miatt, tehát csak anyagi semmiségi okok alapján van helye. De még e tekintetben is úgy a vádlott 174.
