Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]

10 lembe kell vennie ama különbségeket is, a melyek a törvény- széki főtárgyalás és a járásbirósági tárgyalás között mégis fen- forognak. Ilyen különbségek, eltekintve attól, hogy az elnök és a törvényszék jogait a járásbiró egymaga gyakorolja, különösen a következők : 1. A járásbírósághoz oly ügyek is tartoznak, a melyekben a bíróság a terhelt távollétében makacssági ítéletet hozhat. Ez a kihágás vagy csupán pénzbüntetéssel büntetendő vétség miatt indított eljárásban történhetik meg. Ez esetben tehát a terhelt jelenléte nem szükséges a tárgyaláshoz, holott a törvény- széki főtárgyalást sohasem lehet a vádlott jelenléte nélkül megtartani. 2. A főtárgyalás a vádirat, vagy a vádhatározat felolvasá­sával kezdődik. A járásbirósági tárgyalást azonban nem előzi meg vádirat vagy vádhatározat. A tárgyalás tehát itt a vád szó­beli előterjesztésével kezdődik. Erre a terhelt nyilatkozhatik, s azután a bizonyítás veendő fel. 3. A bizonyítás rendszerint a járásbíróság székhelyén tar­tott tárgyaláson veendő fel; kivételesen azonban a tett vagy a szemle színhelyén is megtartható a tárgyalás. Az is megtörtén­hetik kivételesen, hogy a bíróság nem a tárgyaláson, hanem megkeresés útján hallgattatja ki a más törvényszék területén vagy egyébként távol lakó tanút, továbbá, hogy a bírói szem­lét és szakértői vizsgálatot is tárgyaláson kívül foganatosíttatja (543. §). Egyébként szabály az. hogy a bizonyítás felvétele, és pedig a BP. általános rendelkezései szerint, a tárgyaláson történjék. 4. A bizonyítás felvétele után a vádló megteszi indítványát, melyben a vád adatai alapján ítéletet kér (541. §). Itt az a specialitás merül fel, hogy a törvény nem kíván a vádlótól formaszerű vádbeszédet, illetőleg indítványt, hanem megelég­szik azzal a kijelentésével, hogy «a vád adatai alapján ítéletet kér». Ennek oka az, hogy a járásbíróság előtt egészen egyszerű, a törvényekben járatlan egyének is képviselhetik a vádat, így pld. a férj neje helyett. Az ilyen magán vádló egyszerűen csak ítéletet kér, s a biró azután hivatalból veszi figyelembe mind­azt, a mi e kérés támogatására szolgál. A vádló nyilatkozata 172

Next

/
Thumbnails
Contents