Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]

7

előző eljárás és idézés nélkül megtarthatja. Innen kezdve azután rendes lefolyása van az ügynek.

A büntető parancs lényege pedig az, hogy a bíróság az ügy tárgyalása és a felek meghallgatása nélkül szab ki büntetést a terheltre. Ez csak pénzbüntetéssel büntetendő vétség vagy kihágás esetében, s a törvényben szorosan körülirt feltételek mellett történhetik meg (532—535. §§). Ha az ekként pénzbüntetésre ítélt egyén a pénzbüntetést 15 nap alatt lefizeti: ekkor a büntető parancs czélját elérte, az eljárás teljesen be van fejezve. Ez esetben tehát nemcsak az előkészítő eljárás hiányzik, hanem az érdemben való tárgyalás, a perorvoslatok használata és a végrehajtás is elmarad és így a járásbíróság tennivalói kétségkívül nagy mértékben fognak csökkeni, ha a büntető parancs intézménye beválik. Ez természetesen minden egyes esetben a terhelttől függ. Mert ha az illető a büntető parancs vételétől számított 15 nap alatt le nem fizeti a pénzbüntetést : ekkor a büntető parancs meghiúsult, s az ügy ép rígy tárgyalásra kerül, mint a járásbíróság hatásköréhez tartozó minden más ügy.

E két kivételes esettől eltekintve, a járásbíróság előtti eljárás mindig a tárgyalás előkészítésével indul meg, a melynek alapja a feljelentés, illetőleg a vádindítván}’.

Feljelentéssel hivatalból üldözendő vétségek és kihágások eseteiben indul meg az eljárás. Magánindítványra üldözendő esetekben az eljárás az indítvány előterjesztésével veszi kezdetét, mig a főmagánvád eseteiben a magánindítványt vád emelése helyettesíti. Tehát feljelentés, magánindítvány és magánvád volnának azok a perjogi cselekmények, a melyekkel az eljárás kezdődik. A járásbirósági eljárásban azonban ily szoros megkülönböztetést nem teszünk. A magánindítvány és a magánvád együttvéve «vádindítvány» névvel jelöltetik meg, a vádindítványt pedig, ha arra jogosult egyéntől származik, a járás- biró ilyennek tekinti akkor is, ha előterjesztője feljelentésnek nevezte. Lényeges különbség a feljelentés és a vádindítvány között csak az, hogy a feljelentés bárkitől, hivatalos személytől vagy mástól származhatik, mig vádindítványt csak arra jogosult magánegyén tehet.

A feljelentést és a vádindítványt nemcsak a járásbiróság169