Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
8 nál, hanem az ügyészségi megbízottnál, vagy más hatóságnál is meg lehet tenni. Utóbbi esetben az illető hatóság a járásbírósághoz teszi át, — tehát nem a kir. ügyészséghez, mint a törvényszékhez tartozó ügyekben, — a feljelentést, illetőleg a vádindítványt ; a járásbiró pedig nyomban kiadja azt indítványtétel végett az ügyészségi megbízottnak. Mert irányadó szabály, hogy minden feljelentés és vádindítvány csak akkor kerül bírói elintézés alá, ha annak tárgyában előbb az ügyészségi megbízott indítványt, illetőleg nyilatkozatot tett. A hivatalból és a magánindítványra üldözendő vétségek és kihágások eseteiben ez önkényt folyik abból, hogy ez esetben a vádat az ügyészségi megbízott képviseli, a főmagánvád eseteiben pedig azért kell az ügyészségi megbízottnak nyilatkozni, mert közérdekből a vád képviseletét esetleg átveheti. Az ügyészségi megbízott vagy elvállalja a vád képviseletét és ekkor megfelelő indítványt tesz. vagy nem vállalja azt el. Utóbbi esetben nem indítványt, hanem nyilatkozatot terjeszt a járásbíróság elé, a melyben kijelenti, hogy a vádat nem képviseli. Ez esetben a járásbíróság a feljelentést, illetőleg a vádindítványt tett egyént tekinti magánvádlónak. Ha az ügyészségi megbízott elvállalta a vád képviseletét: ekkor kétféle indítványt tehet. Vagy azt indítványozza, hogy az ügy tárgyalásra tűzessék ki, vagy azt, hogy a bíróság előbb nyomozást tartson. Az előkészítő eljárás tehát a szerint fog különbözni, a mint az ügyben nyomozás tartandó, vagy a mint a tárgyalás e nélkül kitűzhető. A nyomozás csak a legszükségesebbekre fog szorítkozni, de azért esetleg mégis minden megtörténhetik, a mi a törvényszékhez tartozó ügyekben a nyomozás és a vizsgálat alatt. A különbség csak az, hogy a járásbiró- sági eljárásban nincs helye vizsgálatnak. A mi tehát a törvény- széki eljárásban vizsgálat czímén folyik: az itt nyomozás gyanánt történik meg. De épen ezért a járásbiró a IX., XII., XIII. és XIY. fejezet rendelkezései szerint köteles eljárni, — vagyis: megfelelően kell alkalmaznia mindama rendelkezéseket, a melyek a vizsgálatról, a lefoglalásról, házkutatásról, személymotozásról, tanúkihallgatásról, bírói szemléről és szakértői vizsgálatról szólnak. A nyomozás teljesítése után, illetőleg — ha nyomozás 170
