Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
6 lesz azt a problémát, hogy miként küzd meg a büntető járásbíróság a reá háruló nagy feladattal, miként lesz képes egyszerre törvényhozói és bírói tisztet teljesíteni. Hogy ezt a feladatot megkönnyítsük : mindnyájunknak, a kik büntető perrendtartással foglalkozunk, vállt-vállhoz vetve kell összemüködnünk arra a közös czélra, hogy a járásbíróság előtti eljárás a maga egészében, tehát kiegészítve a megfelelően alkalmazandó rendelkezésekkel, mielőbb és minél könnyebben hozzáférhetővé tétessék mindazok részére, a kik a járásbírósághoz tartozó büntető ügyekben akármely minőségben eljárni hivatva lesznek. Mai előadásom e téren csak egy szerény kísérlet, a mely azonban talán mégis alkalmas lesz arra, hogy e tárgyra a közfigyelmet felhívjam, s hogy a nálamnál hivatottabbakat is cselekvésre buzdítsam. П. E szükségesnek vélt bevezetés után most már áttérek előadásom tulajdonképeni czéljára, a mely első sorban az, hogy a járásbíróság előtti büntető eljárás lefolyását kezdettől végig átnézetesen megismertessem. A járásbíróság előtti eljárást négy perszakra oszthatjuk. Az első : az előkészítő eljárás; a második: az ügy érdemleges elintézése ítélettel, vagy perdöntő végzéssel; a harmadik : az ügy felülvizsgálata a felsőbíróságok által, vagyis a perorvoslati szak; a negyedik: a végrehajtás. Rendes körülmények közt, midőn az eljárás czélját eléri: e négy perszak mindegyike előfordul ; kivételesen azonban az egyik vagy a másik hiányzik. Ily kivétel mindenekelőtt az, midőn a járásbíróság minden előkészítő eljárás nélkül az ügy érdemében jár el és határoz. Ennek két esete van. Egyik az úgynevezett közvetlen tárgyalás, a másik a büntető parancs. Mindegyik egészen új intézmény, a melyek a ma érvényben levő járásbirósági eljárásban elő nem fordulnak. A közvetlen tárgyalás abban áll, hogy a felek a járásbíróságnál, bizonyítékaikkal együtt megjelennek s az ügy tárgyalását kérik (531. §). Ekkor a járásbíróság a tárgyalást minden 168
