Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
4*5 gok ítéletét, a felmentett vádlottat elítélheti, az elítéltet felmentheti, az enyhe büntetést súlyossá, a súlyosat enyhévé változtathatja. Mint említém, nem szándékszom a BP. perorvoslati rendszerét s így a semmiségi panaszt sem lényegében bírálat tárgyává tenni, de a mi az esküdtbiróság ítélete elleni semmiségi panaszt illeti, túlzottaknak látom a felhozott aggodalmakat s azt hiszem, hogy babár a BP. szövegezése szerencsésebb is lehetett volna s ily vitáknak könnyen elejét vehette volna, helyes törvénymagyarázattal ki lehet mutatni, hogy a Curiának korántsem lett a 437. §. által oly korlátlan jog adva, mint állíttatott, az pedig a mivel a mainál mégis több joga lett, csak igen ritkán lesz igénybe vehető s akkor sem fog veszélyt jelenteni. Nézzük sorra a kifogásokat. Az első és legnagyobb vád az volt, hogy a BP. 437. §-a megengedi a Curiának, hogy az esküdtbiróság állal felmentett vádlottat elítélhesse. Erre nézve többek által ki lett mutatva,* hogy a 437. első bekezdése ennek a lehetőségét kizárja. A Curia ugyanis e pont szerint csak «az esküdtbiróság által valóknak elfogadott tényekre» alapíthatja ítéletét, miután pedig az esküdtbirósági ítéletben a tényeket a verdict állapítja meg, mert a főkérdésben a ténykérdésnek is mindig benne kell lenni, ennélfogva a Curia is csak a verdict alapján mozoghat s ha abban valami tény nincs elfogadva, ez esetben azt a Curia sem veheti valónak s így ő sem Ítélhet el. Vagyis a felmentő verdict esetében a Curiának nincs alapja a felülvizsgálásra s így a semmiségi panaszt vissza kell utasítania. Ez a magyarázat eddig megáll s ha a törvény csak fő és kisegítő kérdéseket ismerne, akkor ez elég is lenne a kételyek megszüntetésére, de a BP. ismeri a pótkérdéseket is, nevezetesen a beszámítást és a büntethetőséget kizáró okokra nézve s ezen kérdésekre épen akkor kell felelni, ha az esküdtszék a fökérdést igennel oldotta meg, tehát ha a tényeket elfogadta. Az az első kérdés tehát, vájjon a beszámítást, vagy a büntethetőséget kizáró ok fenforgása iránt tett kérdés ténykérdés-e,. * Stipl Károly: Bűnt. J. Tára 38. köt. 114. 1. Vargha Ferencz : Pesti Hírlap, 1899. július 2. Dr. Szladics Károly: Pesti Napló. 167
