Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
4G vagy jogkérdés? Azt hiszem, hogy a legtöbben azt fogják válaszolni : jogkérdés. Ugyde, ha jogkérdés, a mint én is azt hiszem, hogy az, akkor a 385. §. b) pontja értelmében, ha a Curia ezen okokra nézve az anyagi BTK.-et tévesen látja alkalmazva, csakugyan joga van az Ítéletet megsemmisíteni. De van-e joga ilyenkor a megsemmisítés után azonnal érdemileg is Ítélni"? ez a kérdés. Megfelel erre is a 437. §. A BP. 437. §-ának 5. és 6. bekezdéséből ugyanis világos, hogy a Curiának az egész előző eljárást s így a meghozott Verdidet is joga van megsemmisíteni az esetben, ha а ВТК. megfelelő alkalmazása végett oly lényeges körülményt kell megállapítani, melyet az eljárt esküdtbiróság nem ismert fel, vagy mellőzött. Szerény felfogásom szerint tehát a Curia ugyan magát a verőidet külön soha meg nem semmisítheti, azonban megsemmisítheti az egész eljárást s ezzel új esküdtbiróság elé utasíthatja az ügyet, ha a Verdidet tévesnek látja a beszámítást vagy a büntethetőséget kizáró ok iránt adott feleletre nézve. Mert ha az esküdtszék a beszámítást vagy büntethetőséget kizáró okra tévedett, akkor bizonyosan valami lényeges körülményt nem ismert fel vagy mellőzött. A Curia tehát szerintem is semmi esetben sem Ítélheti cl a felmentett vádlottat, legfeljebb az egész eljárást semmisítheti meg anyagi semmiségi ok miatt is és ezzel az ügyet új esküdtszék elé utasíthatja. Ebből is igazolva látom azon meggyőződésemet, hogy ha a BP. nem engedte volna meg a külön jogi kérdés intézését az esküdtekhez, hanem a beszámítást kizáró okot is a főkérdésbe foglalta volna mindig, ezzel az eljárás is egyszerűbb lett volna, a döntés is világosabb és ily controversia elő sem állhatott volna. S mindenesetre helyesen tette volna a BP., ha követi az 1844-iki javaslat példáját és világosan kijelenti, hogy az esküdtbiróság által törvényesen felmentett vádlott az illető tettért senki által el nem Ítélhető, mint ezt az említett javaslat 382. §-a kijelenti, vagy ha még ez sem elég világos, elfogadhatta volna annak 407. §-át, mely azt mondja: «a vádlott feloldozásátmk esetében a közvádló csak a törvény érdekében folyamodhatik a főigazítószékhez, azonban bár az Ítélet megsemmisittetik is, 158
