Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
44 térése miatt, a perorvoslatok tekintetében egyáltalán nem volt utánozható, s tényleg egy európai állam sem kísérletté meg annak behozatalát. A f franczia Code d’instr. criminelle úgy fogta fel az esküdtszék lényegét, hogy az esküdtbiróság ítélete ellen érdemleges perorvoslatnak nem lehet helye, csupán alaki hibák miatt, a mikor, ha a hibák igazoltattak, a szabálytalanul hozott ítélet megsemmisítendő s az ügy új esküdtszék elé utasítandó. így állította fel az esküdtbiróság ítélete elleni egyetlen perorvoslat gyanánt a semmiségi panaszt. A többi európai b. prtsok, melyek a franczia eljárásból ismerték meg a jury intézményét, átvették a semmiségi panaszt is, mint egyedüli perorvoslatot s így gyökerezett meg az a felfogás, hogy az esküdtbiróság ítélete ellen csak alaki hibák miatt van helye ■semmiségi panasznak, más perorvoslat pedig ki van zárva. Ezt a felfogást követi az 1844-iki javaslatunk s az 1867-iki szabályzat is. Az osztrák és a német b. prtsok megtartják a semmiségi panaszt (revisio), de helyet adnak annak anyagi semmiségi okból is, a nélkül azonban, hogy érdemleges döntési jogot adnának a legfelső bíróságnak. A BP. e tekintetben is lényeges reformot tartalmaz. Elfogadja ugyan a franczia rendszert annyiban, hogy csak a semmi- segi panaszt engedi meg perorvoslatúl, de a semmiségi panasznak nemcsak alaki hibák, hanem az anyagi btv. egyes sark- elveinek megsértése miatt is helyet ad s a Curiát, mint a semmiségi panaszt elintéző fórumot, nemcsak az esküdtbirósági Ítélet megsemmisítésére jogosítja fel, hanem arra is, hogy ha az ítéletet anyagi semmiségi ok miatt kellett egészben vagy részben megsemmisítenie, ő maga a törvénynek megfelelő ítéletet hozhasson, ha az ügy minden tényleges körülménye tisztázva van. A semmiségi panasz ezen új alakja, mely eltér az összes külföldi mintáktól, erős megtámadásoknak lett kitéve. Többen, és pedig kitűnő kriminalistáink,* azt állították, hogy a semmiségi panasz ezen alakja egy jelentésű a felebbezéssel, mert a Curia tetszése szerint változtathatja meg ez úton az alsó birósá* Fayer László: A b. prts. vezérfonala, 302. 1. Edvi Illés Károly Budapesti Hírlap 1899. évi május 14. sz. és junius 20. sz. 156
