Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
4t dés lényegére homályos, hézagos, vagy önmagának ellenmondó, a bíróság jogosítva van felhívni az esküdteket (esetleg a kérdések kiegészítésével vagy megváltoztatásával is), hogy határozatukat javítsák vagy egészítsék ki, illetőleg adjanak új feleletet a megváltoztatott kérdésekre. Ugyancsak el kell rendelni ezt akkor is, ha valamelyik esküdt azt állítja, hogy a főnök által kihirdetett határozat nem híven tükrözi vissza az esküdtszék határozatát. Ez az u. n. helyesbítési eljárás, mely szükebh terjedelemben benne van az 1844-iki javaslatban is, nem felel ugyan meg teljesen az angol jury azon szabályának, hogy a biró vissza- küldheti az esküdteket, ha a bizonyítási szabályokat nem tartották meg, vagy a verdict az anyagi igazsággal ellenkezik, hogy az ügyet még egyszer fontolják meg s ha a jury nem enged e figyelmeztetésnek, a biró felfüggesztheti a verdictet és az ügyet elbírálás végett a queens bench elé terjesztheti, a mi csak az angol bírói szervezet mellett engedhető meg,* de a BFh- is az anyagi igazság érdekét mozdította elő, midőn megengedte a bíróságnak, hogy a mennyiben látja, hogy az esküdteket a nehézkesen szövegezett kérdések ellenmondásokba vitték, vagy azokat nem értették meg, mert feleletük homályos, az esküdteket visszaküldhesse s esetleg a kérdéseket újra szöve- gezve, világosabbá téve, módot adjon az esküdteknek arra, hogy ha maguk belátják, miszerint az ügy lényegére nézve tévedtek, előbbi határozatuktól egészen el is térhessenek. Ez szintén közeledés az angol felfogáshoz, s ezáltal éreztetni akarja a bírósággal azt, hogy neki is kötelessége az anyagi igazság érdekében közreműködni, s e végből azt a jogot is megadja a törvény neki, hogy ha az esküdtek az újabb tanácskozás után is ragaszkodnak azon határozatukhoz, melyet a bíróság homályosnak, hézagosnak vagy ellenmondónak tartott, a további eljárást f'elfüggeszthesse s az ügyet új esküdtbiróság elé utasíthassa. Ezen helyesbítési eljárástól különbözik az esküdtszék határozatának felfüggesztése a vádlott terhére történt tévedés miatt. Az angol jury imént említett elvének megfelelöleg a franczia s utána a többi európai b. prtsok egyértelemmel azt a szabályt * Csorba Ferencz: Az angol büntető eljárás. 28. 1. 153
