Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
36 is érzi a fentebbi igazságot, mert azt írja elő, hogy a beszámítást kizáró okot lehetőleg mindig bele kell foglalni a főkérdésbe- Helyesebb lett volna a lehetőleg szót kihagyni, mert a kinél a laikus esküdtek a beszámítást kizáró okot látnak fenforogni, arra biztosan mindig rá fogják mondani a nem bűnöst. A pótló kérdés tehát nem könnyítő, de zavaró lehet az esküdtekre,, a mit pedig mindig kerülni kell.1 Ellenben nem tartom helytelennek, hogy a súlyosító és enyhítő körülmények fenforgása iránti külön~lcerdést''á ЛР. eltiltotta. Az 1844-iki javaslat, a franczia, osztrák, német és olasz törvények megengedik, hogy a bíróság az enyhítő, vagy esetleg a rendkívüli enyhítő köriimények iránt is külön kérdést intézzen az esküdtekhez s ezt tekintélyes elméleti írók is helyeslik,1 2 3 * azon okból, hogy ha az esküdteknek semmi tájékoztató támpontjuk nincs az iránt, hogy minő büntetést fog kapni a tettes, ha elítélik, Va évet-e, vagy 15 évet, inkább hajlandók elengedni az egész büntetést, tehát felmenteni, mint túlszigorú büntetésnek kitenni a vádlottat. Elismerem, hogy pro et contra nyomós érvek hozhatók fel e kérdésben, én azonban az esküdtszék lényegével inkább megegyezőnek vélem a BP. szabályát, melyet eddigi sajtógyakorlatunkból vett át. Az enyhítő körülmények méltatása mindenesetre a büntetés-kiszabás körébe nyúl, a mihez az esküdteknek semmi közük s bármily tiszteletreméltó az az érv, hogy a vádlott javái*a minden eszközt meg kell adni a törvénynek, ez az álláspont mégis csak a bíróság iránti bizalmatlanság. Már pedig én nem tételezném fel egy szakbiróságról, hogy a tényleg fenforgó enyhítő körülményeket ne venné figyelembe. A BP. ezen álláspontja igaz, hogy eltér a continentális prtsokétól, de lényegileg megfelel az angol felfogásnak, mely a büntetés-kiszabást a bíróság kizárólagos jogának tekinti s az esküdteknek az enyhítő körülmények iránti nyilatkozatot sem engedi meg.8 1 Vargha Ferencz ügyes példával is mutatja be, hogyan lehet a főkérdésbe belefoglalni a b. kizáró okot is. L. Balogh, Edvi Illés, Vargha : Commentár III. 436. 1. 2 Fayer László: A bűnvádi prts. vezérfonala. 266. 1. 3 Friedman Bernát: A népbirák és esküdtszékek intézménye... 1876. 52. 1. 148
