Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
37 A kérdések megállapítása után jönnek a BP. szerint a per- -beszédek, t. i. a vádlónak és vádlottnak vagy védőjének nyilatkozatai a bűnösség kérdésében. A perbeszédekben a felek kiter- . jeszkedbetnek a kérdésekre és azok módosítása iránt új indítványokat tehetnek s a bíróság ezek felett újra határoz és ezzel iesznek a kérdések végleg megállapítva. Ezután következik az ■elnök fejtegetése. A tárgyalás ezen sorrendje is újítás eddigi gyakorlatunkkal -és az 1844-iki javaslattal szemben, a melyek szerint a bizonyítási eljárás befejezése után a perbeszédek, aztán az elnöki zárszó s végül utoljára jött a kérdések megállapítása, A BP. ezen újítását, habár az ellen is tétettek kifogások, én részemről helyesnek tartom, mert igaz ugyan, hogy a kérdések felett így kétszeri vita is van megengedve, de ez csak az ügy javára szolgál, mert a kérdések így alaposabban lesznek megbírálhatok s úgy a felek, mint különösen a bíróság, több időt és alkalmat nyer azok megfontolására s figyelme több szempontból lesz azokra felhíva. A kérdések megállapítása tekintetében tehát a BP. általában igen gondosan és körültekintően járt el s habár az angol jury sajátos álláspontját nem fogadhatta is el, de annak helyes •eszméjét, t. i. a tény és a bűnösség kérdésének összekötését jól fogta fel s czélszerü módosításai által a franczia rendszer hibáin sokat javított. 3. A főtárgyalásnak egy másik igen nevezetes mozzanata •az elnök fejtegetése, a melyre nézve a BP. szintén lényeges reformot tartalmaz. Az elnöki fejtegetés vagy zárszó (resumé) tekintetében is az angol és a franczia felfogás éles ellentétben áll •egymással. Az angol biró a tárgyalás befejezése után a vád tartalmát vázlatosan ismerteti az esküdtek előtt s aztán kifejti a fenforgó esetre alkalmazható jogszabályt és a bizonyítási szabályokat s azoknak a fenforgó esetre való alkalmazási módját, ■vagyis a felmerült bizonyítékok súlyát s azon fontos felhívással végzi szavait, hogy ha a felmerült bizonyítékok után is észszerű kétségük van az esküdteknek az iránt, hogy bűnös-e a vádlott vagy nem, mentsék fel.* A franczia Code d’instruction crimi* Csorba Ferencz: Az angol büntető eljárás. 27. 1. V. ö.: Friedman iSémát: A népbirák és esküdtszékek intézménye. 46. 1. 14-9
