Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
22 Az 1844-iki javaslat az esküdtképességnek csak két feltételét állította fel: a 24 éves életkort és a 100 frt évi tiszta jövedelmet, e második feltétel azonban nem kivántatott meg a magasabb értelmi qualificatióval biróktól. Az 1848. 18. t.-cz. a czenzust felemelte 200 írtra s igy lett 1867-től a sajtó-esküdtszékben való részvéte] feltétele a 24 év és 200 frt évi tiszta jövedelem, vagy magasabb értelmi qualificatio. Ezenkívül az 1844-iki javaslat az írástudatlanokat, az 1867. május 17-iki rendelet pedig az Írni s olvasni nem tudókat kizárta a jury- tagságból s igy az elemi ismeretek ezen minimuma volt a harmadik feltétel. Az 1897: 33. t.-cz. lényegileg ugyanezen feltételeket írja elő, csakhogy szabatosabban s némi módosításokkal. Az esküdt- képesség feltételei ugyanis jövőre: 1. a magyar honosság; 2. a betöltött 26 év (az alaplajstrom egybeállítási évében); 3. az állam hivatalos nyelvének (Fiúméban az olasz nyelvnek) értése- s azon irni-olvasni tudás; 4. évi 20 korona egyenes állami adó fizetése. Ez utolsó feltétel szintén nem kívántatik meg a magasabb értelmi qualificátióval biróktól. A módosítások, melyeket — igy a korminimum felemelését és a magyar nyelv értésének megkövetelését — csak helyeselni lehet, azt hiszem alig fognak változtatni valamit az esküdtszék tagjaira nézve. A tudatlan és vagyontalan osztályok lesznek csak kizárva a rendes, jury-tagságból is, mint eddigelé a sajtó-juryböl voltak, azonban ezek sincsenek eltiltva e politikai jog megszerezhetésétől, a lehetőség, az üt előttük is nyitva áll, ha irni-olvasni megtanulnak, ha legalább annyi vagyont szereznek, mely után 10 forint adót kell fizetniük, az esküdtek lajstromába felveendők lesznek, ha a másik két elemi feltétel is meg van s erkölcsi okból vagy foglalkozásuk miatt kizárva nincsenek a juryből. A politikai jogok gyakorlását, nehogy az államhatalomban képtelen és érdemtelen egyének vegyenek részt, az államnak nemcsak joga, de kötelessége is csak azon osztályoknak engedni meg, melyek ahoz kellő intelligencziával bírnak e vagyoni állásuk is biztosítékot nyújt az iránt, hogy egy könnyen nem engednek illetéktelen befolyásnak. A vagyoni czenzus felállítása tehát az esküdtszéki tagsághoz is helyesen lett felvéve, a magyarúl értés, valamint irni-olvasni tudás pedig az elemi műveltség terjedésének 134
