Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
21 Az «sküdtbiróság egyik sajátossága, hogy nem ülésezik állandóan, mint a hivatalnok bíróságok, hanem csak ülésszakokat tart. Hány ülésszak tartandó egy évben s mily időközökben, •ezt — miután az illető esküdtbiróság ügyforgalmától függ — az igazságügyminiszter állapítja meg. Úgy tudom, hogy a közönséges esküdtbiróságoknál 3 ülésszak fog tartatni évenként. Égy ülésszaknak rendszerint nem szabad 15 napnál tovább tartania, az elnöknek tehát lehetőleg úgy kell előkészíteni az ügyeket, hogy a főtárgyalásra megérett ügyek letárgyalása 15 napnál tovább ne tartson. Ez azonban nem akadályozza az elnököt, hogy ha okvetlenül szükséges, a már együtt levő esküdteket esetleg pár nappal tovább is ott ne tarthassa, sőt ha valamely ügy tárgyalása már megkezdődött a szolgálatot tevő esküdtek és helyettes esküdtek akkor is kötelesek közreműködni, ha időközben szolgálati évük letelt volna. Ha pedig valamely esküdtbiróságnál az ügyek annyira felszaporodnak, vagy oly fontos és előreláthatólag hosszabb időre terjedő ügyek merülnek fel, hogy azok a rendes ülésszakokon el nem intézhetők, a kir. főügyész indítványára joga lesz az illető kir. tábla büntető tanácsának rendkívüli ülésszak tartását rendelni el. Az esküdtbiróságokban való részvétel e szerint, tekintve, hogy a jury hatáskörébe utalt közönséges bűncselekmények ez idő szerint már nem fordúlnak elő oly nagy számban, valószínűleg nem fog valami nagy terhet róni a polgárokra, annyival kevésbbé, mert a ki egy ülésszakban már közreműködött, rendszerint az azon évi következő és a következő évi összes ülésszakokban nem köteles közreműködni. Az esküdtszék szervezésénél legfontosabb kérdések az esküdtképesség meghatározása s azon módozat megállapítása, a mely szerint valaki az esküdtek közé bejuthat. Az esküdtképesség feltételeinek liberális és demokratikus szabályozásától függ, bog}7 a társadalom mely rétegei részesülhetnek e fontos politikai jogban s kik vannak abból kizárva s kik felmentve. Az esküdtszéki tagság ugyanis állampolgári jog, de egyúttal kötelesség is, mert ha az állam a polgárok kezébe tette le az igazságszolgáltatás egy részét, gondoskodni kell arról is, hogy az igazságszolgáltatás ezen ága pontosan és akadálytala- mul működhessen. 133
