Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
20 szerény véleményem szerint - hogy a 32 éves gyakorlatunkat codificatoraink egyáltalán nem vették volna figyelembe, miként ezt Fayer László úr a magyar codificatoroknak bűnül rójja fel.* Világos azonban, hogy midőn az esküdtszéki intézmény egészen új alapokra fektettetik, az eddigi kivételes eljárásból a rendes eljárásba tétetik át, nem lehetett mintául venni az eddigi ju- rynket, mely 1867-ben is csak ideiglenes intézmény gyanánt s hevenyében lett kidolgozva s melynek mintája a franczia jury,, azóta Eúrópában egészen elvesztette régi nimbuszát. S miután az 1867-iki rendelettel megszerkesztett jury és sajtóeljárás is csak az 1844-iki javaslatot akarja életbeléptetni, de attól több pontban helytelenül eltér, épen nem látom a történelmi traditio к megalázását abban, midőn codificatoraink nem az eddigi gyakorlatot, hanem az 1844-iki javaslatot tartották főleg szem előtt. Lássuk már most röviden az új magyar esküdtszék szervezetét. Az új magyar esküdtbiróság is két külön bírói testületből áll, u. m. a 12 tagú esküdtszékből (jury) és a 3 tagú törvényszéki tanácsból, melyet а В. P. bíróságnak nevez. Az esküdtbiróság, mely kifejezés a két testületet együtt jelenti, a szakbírói tanács elnökének a vezetése alatt áll, akit, valamint helyettesét az illetékes kir. ítélőtábla elnöke jelöl ki egy-egy évre. Tekintettel azon rendkívül fontos és nehéz szerepre, melyet az esküdtbiróság elnökének be kell töltenie, a törvény módot akart nyújtani, hogy elnökké mindenütt a legjelesebb egyének állíttassanak s ezért azt mondja, hogy elnökké rendszerint azon kir. törvényszék elnöke jelölendő ki, melynek székhelyén az esküdtbiróság alakítandó, de kijelölhetők az illető kir. ítélőtábla vagy kir. törvényszék bírái is. Az esküdtbíróság szakbírói tanácsának két tagját és két helyettes bírót a törvényszéki elnök jelöl ki szintén egy évre. E szakbírói tanács tagja lehet a székhelyen működő járásbiró is, de albiró semmi esetre sem. Az esküdtszék 12 esküdtből áll, a kik minden ügy tárgyalásának megkezdése előtt sorshúzás által jelöltetnek ki s biróii tisztök mindig csak azon egy eset elbírálására terjed ki. * Fayer László: A bűnvádi prts. vezérfonala. 280. 1. 132
